Móricz Zsigmond szobra az író szülőfalujában, Tiszacsécsén
Fotó: magyartelepulesek.hu
Irodalmi tanácskozást, megemlékezést tartanak a hétvégén a történelmi Szatmár megye három településén Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából. A rendezvény kapcsán a főszervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa, Muzsnay Árpád beszélt a Krónikának.
2019. július 05., 08:202019. július 05., 08:20
Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulóján megemlékezéssel egybekötött kétnapos irodalmi tanácskozást tartanak pénteken és szombaton a történelmi Szatmár megye három településén: az író szülőfalujában, a magyarországi Tiszacsécsén, valamint Szatmárnémetiben és a Szatmár megyei Börvelyben. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) magyarországi társszervezőkkel együtt emlékezik meg a 20. század magyar irodalmának jeles alkotójáról.
„Tíz évvel ezelőtt, Móricz születésének 130. évfordulóján szerveztünk legutóbb megemlékezést, de az író jelentőségével foglalkoztunk más alkalmakkal is: Ady kapcsán és a Protestantizmus és a magyar kultúra című tanácskozásunk keretében is. Móricz ennek a vidéknek a szülöttje, figyelemre méltó az itteni kultusza” – mondta el a Krónika megkeresésére Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE főtanácsosa. Rámutatott, az író szülőfaluja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécse a történelmi Szatmár egyik legtávolabbi kis faluja, Szatmárcseke szomszédságában található, ahol Kölcsey nyugszik, és összekötöttük az író szülőföldjét a szatmári tanácskozással és Börvellyel, ahol elevenen él Móricz kultusza: a múlt század elején népdalgyűjtő körúton itt is járt, később riportot írt a vidékről.
Az író Szatmárhoz is kötődik, mert a Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című monográfiájában ő írta a vidékről szóló néprajzi részt. Ezért kicsit párhuzamot szoktam vonni Móricz és Kölcsey Ferenc között. Utóbbi A szatmári adózó nép állapotáról című írásában mély tanúbizonyságot tett arról, hogy mennyire ismeri Szatmár vármegye településeit, lakosságát, problémáit. Ugyanez elmondható Móriczról is, aki ízig-vérig szatmári volt, népdalgyűjtő körútjain bejárta a vármegye minden, magyarok lakta települését” – mutatott rá Muzsnay. Kitért arra is, megadatott neki a szerencse, hogy a múlt század hetvenes éveiben még találkozhatott olyan emberekkel, akik akár prototípusai is lehettek volna a Móricz-novellák szereplőinek.
A kétnapos rendezvényen több irodalmi tanácskozást szerveznek, több magyarországi szakember, valamint Egyed Emese, Kereskényi Sándor, Szabó Zsolt, Végh Balázs Béla erdélyi irodalomtörténészek beszélnek a móriczi életműről, román nyelvű előadást tart Pop Felician költő, műfordító, akinek szakterülete a magyar irodalom.
Muzsnay kiemelte Mile Lajos irodalmárnak, kolozsvári magyar főkonzulnak Adyról és Móriczról szóló, „Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz…” című előadását. Régi vesszőparipám, hogy irodalmi tanácskozásainkon nyitnunk kell a románság felé, mert hiába tudjuk és állítjuk, hogy felbecsülhetetlen értékeink vannak, ha ezeket nem ismeri, becsüli a velünk élő másik nemzetiség. Egyébként Ady, Dsida Jenő és Markovics Rodion esetében felmerül, amit a két világháború közti időszak erdélyi magyar írói és magyarul tudó román írói is hangoztattak, hogy a két kultúrának föltétlenül meg kell keresni és hangsúlyozni kell a kapcsolódási pontjait. Móricznak jó pár regénye le van fordítva románra”– mondta az EMKE főtanácsosa. Kitért arra is, Pop Felician doktoriját is a két nép kulturális kapcsolatairól írta, ő fog beszélni erről a rendezvényen.
Pénteken Tiszacsécsén tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést az író emlékháza előtti szobornál, valamint a helységben kialakított gyönyörű Móricz-kertben. Szombaton (Szatmárnémetiben a Láncos templom szomszédságában található Kálvineumban folytatódik az író 21. századi időszerűségét elemző, Móricz Zsigmond 2019-ben című tanácskozás.
A programsorozat Börvelyben zárul az író szobra előtt tartandó emlékezéssel, koszorúzással. A rendezvény a magyar–magyar kulturális kapcsolatok területén létrehozott együttműködésnek köszönhetően Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának összefogásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, az EMKE szervezésében, számos civil és egyházi szervezet közreműködésével jön létre.
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellett a magyar drámairodalom megújítója. Főbb szépprózai művei: Sárarany, Az Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Rokonok, A boldog ember.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!