Meleg Vilmos színművész a Kallós-díjjal az ünnepi átadón
Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója is megkapta a hét végén Budapesten a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amellyel a külhoni magyar közösségek érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyeket, szervezeteket tüntetnek ki. Meleg Vilmos – akit a díj kapcsán kérdeztünk tevékenységéről – azt vallja: akinek a legfontosabb az a közösség, amelyben él, az mindig szembe is néz a körülötte élőkkel.
2021. augusztus 25., 21:392021. augusztus 25., 21:39
– Hogyan értékeli, hogy Önnek is odaítélték a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet a hétvégén vehetett át Budapesten?
– Az értesítő levelet Potápi Árpád János államtitkár úr aláírásával körülbelül három héttel ezelőtt kaptam, amiben közölte a díjazás tényét, azt, hogy Magyarország miniszterelnöke a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj elismeréssel tüntet ki. Közli az egyéb tudnivalókat is, többek között, hogy az átadáson hány meghívottam lehet, és milyen adatokra van szükség a beléptetéshez.
Mindez, ugye, semmiféle magyarázatot nem igényel. Akinek a legfontosabb az a közösség, amelyben él, az mindig szembe is néz a körülötte élőkkel.
Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor.
– Immár a díj birtokában változtatna-e valamit tervezett tevékenységében?
Az pedig, hogy az év közepén nyugdíjba vonultam, ennek a tevékenységnek nemhogy a szűkítését, hanem a kiteljesedését hozhatja el, hiszen az úgymond munkakötelezettségeim eddig sok esetben megakadályoztak olyan meghívások teljesítésében, amihez nagy kedvem lett volna, de az idő nem engedte meg.
– Ha említene néhány példát a legközelebbi terveiről.
– Szeptemberben Felvidéken végre meg tudjuk ejteni azt a turnét, amit 2019 óta halogatunk, azzal az öt személyes előadással, amit a Boráros Imre Színház keretében rendeztem, és amiben játszom is.
Természetesen a Kiss Stúdió keretében is folytatom a közös és egyéni előadóestek sorát. Egyelőre ezek a konkrétumok, a távolabbi tervek még csak alakulgatnak. Azokról majd alkalom adtán újra elbeszélgethetünk.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!