A kincses városbeli neológ zsinagógát 1947-ben építették újjá, azóta most restaurálták először
Fotó: Ferencz Csaba Levente
Kívül-belül megújult a kolozsvári neológ zsinagóga, amelyet a korábbi tervek szerint május 20-án avattak és szenteltek volna fel. Az épületben kiállítótér is működik majd, valamint a zsinagóga mellett kulturális központ – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
2020. május 23., 15:352020. május 23., 15:35
2020. május 23., 15:382020. május 23., 15:38
Teljesen felújították a kolozsvári neológ zsinagógát, amely jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A Nagy (Horea) utcában található, 1886–1887-ben épített, mór stílusú zsidó templomába a helyi zsidóság történetét felidéző kiállítóteret is terveznek.
Napjainkban a kolozsvári hitközségnek – amely tagja a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának – 400-nál több tagja van, ezen kívül többtucatnyian vannak, akik szimpatizánsai a hitközségnek, annak ellenére, hogy származásilag nem zsidók – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
Schwartz Róbert kifejtette, a felújítás utolsó, szépítési és javítási szakaszát nem tudták még befejezni, nagyszabású avatót akartak tartani izraeli, magyarországi vendégekkel, nagykövetségekkel.
„Kolozsvár zsidósága életében ez jelentős lépés lett volna, mert a második világháború utáni, 1947-es újjáépítés óta semmiféle komolyabb munkálatot nem végeztek a zsinagógán” – mondta el Schwartz Róbert. A Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth testvérek és Reményik Károly cége által épített zsinagógát 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.
– mondta el a hitközség vezetője. Kifejtette, nagyon sok helyre próbáltak fordulni támogatásért. „2011-ben határoztuk el, hogy a Horea óti telken zsidó közösségi központot alakítunk ki, amelyben kulturális központ, étkezde, irodák, orvosi rendelő működne.
– mondta Schwartz. Hozzátette, európai uniós pályázatot nyújtottak be, amire papírforma szerint rábólintottak, de aztán belekötöttek bagatell dolgokba, mondvacsinált okokból visszautasították. „A kulturális minisztérium minimális mértékben támogatott, ami a javítás egytizedére sem lett volna elég, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja nem tudott fizetni. Magyarországról kaptunk szóbeli komoly ígéretet, két pályázatot is benyújtottunk, de
– ecsetelte a vezető. Mint mondta, a Tordai úton található egyetlen telküket adták végül el, amit a háború előtti zsidó hitközségtől örököltek, így tudták elvégezni a felújítást.
A Horea úti épületben a földszinten kap helyet maga a kultikus hely, és az emeleti részen, amely a neológ zsinagógákban annak idején a nőknek volt fenntartva, kiállítóteret hoznak létre elég nagy felületen. „A kolozsvári zsidóság múltját mutatjuk itt be. Kilenc éve minden második évben tartottunk egy tudományos szimpóziumot: előadások hangzottak el a helybeli zsidó művészekről, orvosokról, a Zsidlicről, azaz a kolozsvári zsidó gimnáziumról. Ezek anyagát is felhasználva mutatnánk be a zsidóságot szövegek, képek, muzeális tárgyak felsorakoztatásával.
– mondta Schwartz. A hivatalos, nagyszabású megnyitó időpontját egyelőre még nem lehet tudni, de Schwartz Róbert reményét fejezte ki, hogy egy kisebb kaliberű megnyitót tarthatnak a zsidó újév, a Rós hásáná alkalmával, szeptember 18-án. Schwartz Róbert arra is kitért, úgy tervezik, jövő év elejére elkészülne a kulturális központ, ami a zsinagóga mögötti épületben kap helyet. Itt 90 férőhelyes előadóterem, könyvtár létesül, az épület felújítása nagy iramban folyik.
A Zsidó Világkongresszus hivatalos kimutatása szerint 1941-ben Kolozsvár 110 956 lakója közül 16 763 volt zsidó származású, azaz a város lakosságának több mint 15 százaléka. A második világháború alatt összesen 16 148 személyt deportáltak. 1944. október 11-én a városban mindössze kb. 80 zsidó élt, akiknek bujkálással sikerült megmenekülniük. Még majdnem egy évnek kellett eltelnie, amíg megkezdődött a zsidók visszatérése Kolozsvárra. 1945 után számuk hozzávetőlegesen ezerre tehető volt.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
1 hozzászólás