A kincses városbeli neológ zsinagógát 1947-ben építették újjá, azóta most restaurálták először
Fotó: Ferencz Csaba Levente
Kívül-belül megújult a kolozsvári neológ zsinagóga, amelyet a korábbi tervek szerint május 20-án avattak és szenteltek volna fel. Az épületben kiállítótér is működik majd, valamint a zsinagóga mellett kulturális központ – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
2020. május 23., 15:352020. május 23., 15:35
2020. május 23., 15:382020. május 23., 15:38
Teljesen felújították a kolozsvári neológ zsinagógát, amely jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A Nagy (Horea) utcában található, 1886–1887-ben épített, mór stílusú zsidó templomába a helyi zsidóság történetét felidéző kiállítóteret is terveznek.
Napjainkban a kolozsvári hitközségnek – amely tagja a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának – 400-nál több tagja van, ezen kívül többtucatnyian vannak, akik szimpatizánsai a hitközségnek, annak ellenére, hogy származásilag nem zsidók – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
Schwartz Róbert kifejtette, a felújítás utolsó, szépítési és javítási szakaszát nem tudták még befejezni, nagyszabású avatót akartak tartani izraeli, magyarországi vendégekkel, nagykövetségekkel.
„Kolozsvár zsidósága életében ez jelentős lépés lett volna, mert a második világháború utáni, 1947-es újjáépítés óta semmiféle komolyabb munkálatot nem végeztek a zsinagógán” – mondta el Schwartz Róbert. A Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth testvérek és Reményik Károly cége által épített zsinagógát 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.
– mondta el a hitközség vezetője. Kifejtette, nagyon sok helyre próbáltak fordulni támogatásért. „2011-ben határoztuk el, hogy a Horea óti telken zsidó közösségi központot alakítunk ki, amelyben kulturális központ, étkezde, irodák, orvosi rendelő működne.
– mondta Schwartz. Hozzátette, európai uniós pályázatot nyújtottak be, amire papírforma szerint rábólintottak, de aztán belekötöttek bagatell dolgokba, mondvacsinált okokból visszautasították. „A kulturális minisztérium minimális mértékben támogatott, ami a javítás egytizedére sem lett volna elég, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja nem tudott fizetni. Magyarországról kaptunk szóbeli komoly ígéretet, két pályázatot is benyújtottunk, de
– ecsetelte a vezető. Mint mondta, a Tordai úton található egyetlen telküket adták végül el, amit a háború előtti zsidó hitközségtől örököltek, így tudták elvégezni a felújítást.
A Horea úti épületben a földszinten kap helyet maga a kultikus hely, és az emeleti részen, amely a neológ zsinagógákban annak idején a nőknek volt fenntartva, kiállítóteret hoznak létre elég nagy felületen. „A kolozsvári zsidóság múltját mutatjuk itt be. Kilenc éve minden második évben tartottunk egy tudományos szimpóziumot: előadások hangzottak el a helybeli zsidó művészekről, orvosokról, a Zsidlicről, azaz a kolozsvári zsidó gimnáziumról. Ezek anyagát is felhasználva mutatnánk be a zsidóságot szövegek, képek, muzeális tárgyak felsorakoztatásával.
– mondta Schwartz. A hivatalos, nagyszabású megnyitó időpontját egyelőre még nem lehet tudni, de Schwartz Róbert reményét fejezte ki, hogy egy kisebb kaliberű megnyitót tarthatnak a zsidó újév, a Rós hásáná alkalmával, szeptember 18-án. Schwartz Róbert arra is kitért, úgy tervezik, jövő év elejére elkészülne a kulturális központ, ami a zsinagóga mögötti épületben kap helyet. Itt 90 férőhelyes előadóterem, könyvtár létesül, az épület felújítása nagy iramban folyik.
A Zsidó Világkongresszus hivatalos kimutatása szerint 1941-ben Kolozsvár 110 956 lakója közül 16 763 volt zsidó származású, azaz a város lakosságának több mint 15 százaléka. A második világháború alatt összesen 16 148 személyt deportáltak. 1944. október 11-én a városban mindössze kb. 80 zsidó élt, akiknek bujkálással sikerült megmenekülniük. Még majdnem egy évnek kellett eltelnie, amíg megkezdődött a zsidók visszatérése Kolozsvárra. 1945 után számuk hozzávetőlegesen ezerre tehető volt.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
1 hozzászólás