Fotó: Gecse Noémi
Kányádi Sándort kívánságának megfelelően szülőfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra július 7-én – közölte az MTI-vel a Budavári Önkormányzat, hozzátéve, hogy saját halottjának tekinti a június 20-án, 89 évesen elhunyt Kossuth-díjas költőt.
2018. június 27., 11:202018. június 27., 11:20
A családdal egyeztetett közlemény szerint tisztelői, barátai virrasztáson és búcsúztatáson vehetnek végső búcsút a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költőtől, írótól, műfordítótól, Budavár, Székelyudvarhely és Nagygalambfalva díszpolgárától.
Az ökumenikus egyházi szertartást a helyi református lelkész, Kányádi György Attila és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartja, a költő ravatalánál Dávid Gyula irodalomtörténész mond emlékező beszédet. A szertartás után a család kertjében, szülei sírja mellett helyezik végső nyugalomra Kányádi Sándort.
Amint arról a Krónika már beszámolt, elsőként Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője jelentette be közösségi oldalán hétfőn, hogy a Kossuth-díjas költőt, írót július 7-én temetik szülőfalujában, a Hargita megyei Nagygalambfalván.
Meg nem erősített hírek szerint július 7-én, szombaton helyezik végső nyugalomra az életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor költőt, írót.
Kányádi Sándor nemcsak a 20. és a 21. század, hanem az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő költője volt. Költészetének legfőbb üzenete a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors. Költői, írói, műfordítói munkássága mellett személyéhez számtalan kezdeményezés fűződik: közadakozásból állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, amely Benedek Eleknek állít emléket, kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum és a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díj is.
Kányádi Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti – emlékeztet a Budavári Önkormányzat közleménye.
Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Petőfi-bicentenárium eseménysorát követően 2025-ben is folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész nagy sikerű, Petőfi live! című zenés előadásának erdélyi és magyarországi körútja.
Különleges előadás ősbemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Keresztesi József Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabjából készülő zenés produkciót március 16-án láthatja első ízben a közönség.
Huszonnyolc, főként a két világháború közötti időszakban készült festmény és grafika érkezik a nagyváradi Darvas-házba.
A nemzeti ünnep alkalmából március 14-én, 17 órától ingyenes tárlatvezetést hirdet a Géniuszok a hősök mögött. Háromszék az 1848–1849. évi szabadságharcban című kiállításában a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutattak be csütörtökön Kolozsváron. Az eseményen Péntek János, Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek közelmúltban megjelent köteteit mutatták be.
szóljon hozzá!