Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 16., 10:042010. augusztus 16., 10:04
Három csodás éjszaka, amikor fény árad a Kőlik-barlang szájából, a jeladásként használt régi őrtüzek idejét elevenítve fel. Napnyugta után a falu apraja-nagyja és a messziről érkezők egyaránt nekivágnak a hegynek a Kőlik felé vezető köves úton, hogy le ne maradjanak a máréfalvi csodáról.
Ahogy a hegy alatti kis tisztás benépesedik, és a kialakított amfiteátrumszerű ülőhelyek megtelnek, a halk morajban azt hallani: ez jobb, mint a moziban. És valóban, amikor felcsendül az ősi rigmus, felvonul a mintegy száz máréfalvi gyermek, asszony és férfi, énekszóban, versben elbeszélve a tatárjárás korát idéző legendát, az nem egy mindennapi látvány, bár a cselekmény egyszerű: lakodalomra készülődnek a faluban, amikor a Kőlikból kilőtt tüzes nyilak fénycsóvái kettészelik a sötét égboltot.
Ez jelzi: itt a tatár. A világon dúló Batu Kán népe elől a biztonságot nyújtó Kőlikba menekülnek a máréfalviak, de egy idő után elfogy az élelmük. Úgy tűnik, a pusztulás vár a maroknyi népre, míg végül a székely furfang menti meg őket. Hatalmas kürtöskalácsot sütnek, azt dugják ki a Kőlikból, hadd lássa a tatár, van még elegendő élelem. A csoda megtörténik: a tatár horda elvonul, a fiatalok egybekelnek, a falu népe pedig örömtánccal, vigassággal ünnepli a mirákulumot.
Ez a misztériumjáték maga a csoda, a máréfalviak ugyanis mindenféle profi színtársulatnál hitelesebb tolmácsolói a legendának. Az egyik főszereplő, Székely Béla elmondása szerint nem hagyná ki soha ezt a szereplést. Ő a hétköznapokban kőművesként dolgozik, gyakran külföldön, így idén a munka során kialakult kapcsolatai révén Szlovákiából is érkeztek megnézni a mirákulumot, valamint Béla bácsit, aki játékában teljes átéléssel testesítette meg a falusi lakodalom vőfélyszerepét.
A mirákulum titka, vonzereje minden bizonynyal ebben rejlik, mert aki egyszer is szem- és fültanúja volt az előadásnak, az a következő év augusztus derekán is azt várja majd, hogy kigyúljon a fény a Kőlikban, és ismét nekivághasson a Leshegynek, csodát látni.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.