Majdnem regényként hat, de igaz történet: magyarul is megjelenik gróf Boris Kálnoky őseiről, családjáról írt könyve

Boris Kálnoky székely apa és  sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot, jelenleg Magyarországon él •  Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot, jelenleg Magyarországon él

Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.

Krónika

2023. június 02., 14:462023. június 02., 14:46

2023. június 02., 14:512023. június 02., 14:51

A kötet az MCC Press Kft. kiadó gondozásában lát napvilágot. Amint a gróf a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében fogalmaz, „végre magyarok is olvashatják, miket írtam a magyarokról”. „Egy nyári napon a fürdőkádban ültem, s álmodoztam: milyen jó lenne, ha egyszer könyvet írhatnék a családom történetéről, és azon keresztül Közép-Európa történelméről…a tatárjárástól kezdve. Két órával később csengett a telefon, egy nagy német könyvkiadó volt az. Nem szeretnék-e könyvet írni a családomról? – érdeklődtek. Ez 2007-ben történt, még Isztambulban éltem.

Idézet
Négy évvel később, 2011-ben megjelent „Ahnenland”: „Őseim földje, avagy a családom lelke nyomában”. Hogy jött ez össze? Hát, a véletlenek hosszú láncolata. De talán nincsenek véletlenek.

Most jelenik meg e könyv magyar fordítása. Persze frissítettem, átírtam sok mindent. Nem történész-munka ez, hanem egy személyes útkeresés. Majdnem úgy hat, mint egy regény, csakhogy ez mégis igaz történet” – fogalmaz bejegyzésében gróf Boris Kálnoky. Azt írja, a kötetbemutatóról, hogy már most tudja, hogy ez élete egyik legboldogabb napja lesz.

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét •  Fotó: Boris Kálnoky/Facebook Galéria

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét

Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út" – írja könyve elején a szerző. Amint a kötet ismertetője fogalmaz, pontosan így történt ez az ő esetében is,

amikor a rendszerváltás idején ellátogatott családja régi erdélyi birtokára, és ezzel élete új fordulatot vett.

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét. Ha a család tagjai nem tartoztak is mindig az események fő formálói közé, katonaként, politikusként többnyire ott voltak hazánk múltjának főbb fordulópontjainál, háborúinál.

A forgatagos 20. század azonban sok más honfitársunkéhoz hasonlóan ezt a családot is szétzilálta, s tagjait arra kényszerítette, hogy életüket gyökereiktől távol folytassák.

Múltjuk azonban búvópatakként tovább kísérte őket, erdélyi látogatásakor pedig maga a szerző is rácsodálkozott ősei gazdag örökségére. Ezért döntött úgy: a múltnak kútjába leereszkedve fölfedezi családja sokfelé ágazó történetét, hogy ezáltal jobban megérthesse magát, saját útját, génjeiben tovább élő örökségét is.

Szellemi felfedezőútjából született e lebilincselő történet, mely egyszerre szól a hazakeresésről, a viharos közép-európai történelemben helytállni próbáló férfiakról és a hajdanvolt idők utáni nosztalgikus vágyódásról.

Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül 1986-ban Hamburgban elvégezte a politológia szakot, és csatlakozott a Die Welt szerkesztőségéhez.

1989-ben, a rendszerváltozás idején kezdett Közép-Kelet-Európáról cikkezni, majd 1993-ban Budapestre érkezett, és előbb szabadúszóként, utána pedig korábbi lapja helyi munkatársaként dolgozott tovább.

2004-től törökországi és közel-keleti tudósítóként folytatta karrierjét, ám 2013-ban visszatért Magyarországra. 2015-től újra szabadúszó, több német nyelvű orgánum számára tudósít a helyi eseményekről. Oktatóként ő vezeti a Mathias Corvinus Collegium médiaiskoláját.

korábban írtuk

Migránsbarátság és föderatív Európa – Boris Kalnoky az új, balliberális német kormánykoalíció terveiről
Migránsbarátság és föderatív Európa – Boris Kalnoky az új, balliberális német kormánykoalíció terveiről

A szociáldemokrata Olaf Scholz erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép, ráadásul a hárompárti koalícióban kisebb mozgástere lesz, mint Angela Merkelnek volt – mondta a Krónikának Boris Kalnoky. 

korábban írtuk

Sorsfordító háromszéki ajtók – Varázslatos és hátborzongató erdélyi emlékei is vannak Boris Kálnokynak
Sorsfordító háromszéki ajtók – Varázslatos és hátborzongató erdélyi emlékei is vannak Boris Kálnokynak

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron
2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését