Majdnem regényként hat, de igaz történet: magyarul is megjelenik gróf Boris Kálnoky őseiről, családjáról írt könyve

Boris Kálnoky székely apa és  sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot, jelenleg Magyarországon él •  Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot, jelenleg Magyarországon él

Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelenik meg magyar nyelven a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró kötete, amelyet Budapesten mutatnak be június 10-én a Vigadó téri színpadon 16 órától.

Krónika

2023. június 02., 14:462023. június 02., 14:46

2023. június 02., 14:512023. június 02., 14:51

A kötet az MCC Press Kft. kiadó gondozásában lát napvilágot. Amint a gróf a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében fogalmaz, „végre magyarok is olvashatják, miket írtam a magyarokról”. „Egy nyári napon a fürdőkádban ültem, s álmodoztam: milyen jó lenne, ha egyszer könyvet írhatnék a családom történetéről, és azon keresztül Közép-Európa történelméről…a tatárjárástól kezdve. Két órával később csengett a telefon, egy nagy német könyvkiadó volt az. Nem szeretnék-e könyvet írni a családomról? – érdeklődtek. Ez 2007-ben történt, még Isztambulban éltem.

Idézet
Négy évvel később, 2011-ben megjelent „Ahnenland”: „Őseim földje, avagy a családom lelke nyomában”. Hogy jött ez össze? Hát, a véletlenek hosszú láncolata. De talán nincsenek véletlenek.

Most jelenik meg e könyv magyar fordítása. Persze frissítettem, átírtam sok mindent. Nem történész-munka ez, hanem egy személyes útkeresés. Majdnem úgy hat, mint egy regény, csakhogy ez mégis igaz történet” – fogalmaz bejegyzésében gróf Boris Kálnoky. Azt írja, a kötetbemutatóról, hogy már most tudja, hogy ez élete egyik legboldogabb napja lesz.

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét •  Fotó: Boris Kálnoky/Facebook Galéria

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét

Fotó: Boris Kálnoky/Facebook

„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út" – írja könyve elején a szerző. Amint a kötet ismertetője fogalmaz, pontosan így történt ez az ő esetében is,

amikor a rendszerváltás idején ellátogatott családja régi erdélyi birtokára, és ezzel élete új fordulatot vett.

A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét. Ha a család tagjai nem tartoztak is mindig az események fő formálói közé, katonaként, politikusként többnyire ott voltak hazánk múltjának főbb fordulópontjainál, háborúinál.

A forgatagos 20. század azonban sok más honfitársunkéhoz hasonlóan ezt a családot is szétzilálta, s tagjait arra kényszerítette, hogy életüket gyökereiktől távol folytassák.

Múltjuk azonban búvópatakként tovább kísérte őket, erdélyi látogatásakor pedig maga a szerző is rácsodálkozott ősei gazdag örökségére. Ezért döntött úgy: a múltnak kútjába leereszkedve fölfedezi családja sokfelé ágazó történetét, hogy ezáltal jobban megérthesse magát, saját útját, génjeiben tovább élő örökségét is.

Szellemi felfedezőútjából született e lebilincselő történet, mely egyszerre szól a hazakeresésről, a viharos közép-európai történelemben helytállni próbáló férfiakról és a hajdanvolt idők utáni nosztalgikus vágyódásról.

Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül 1986-ban Hamburgban elvégezte a politológia szakot, és csatlakozott a Die Welt szerkesztőségéhez.

1989-ben, a rendszerváltozás idején kezdett Közép-Kelet-Európáról cikkezni, majd 1993-ban Budapestre érkezett, és előbb szabadúszóként, utána pedig korábbi lapja helyi munkatársaként dolgozott tovább.

2004-től törökországi és közel-keleti tudósítóként folytatta karrierjét, ám 2013-ban visszatért Magyarországra. 2015-től újra szabadúszó, több német nyelvű orgánum számára tudósít a helyi eseményekről. Oktatóként ő vezeti a Mathias Corvinus Collegium médiaiskoláját.

korábban írtuk

Migránsbarátság és föderatív Európa – Boris Kalnoky az új, balliberális német kormánykoalíció terveiről
Migránsbarátság és föderatív Európa – Boris Kalnoky az új, balliberális német kormánykoalíció terveiről

A szociáldemokrata Olaf Scholz erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép, ráadásul a hárompárti koalícióban kisebb mozgástere lesz, mint Angela Merkelnek volt – mondta a Krónikának Boris Kalnoky. 

korábban írtuk

Sorsfordító háromszéki ajtók – Varázslatos és hátborzongató erdélyi emlékei is vannak Boris Kálnokynak
Sorsfordító háromszéki ajtók – Varázslatos és hátborzongató erdélyi emlékei is vannak Boris Kálnokynak

A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky, magyar származású német külpolitikai újságíró.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó
2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon
2024. október 17., csütörtök

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon

Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon
2024. október 14., hétfő

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat

A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat
2024. október 14., hétfő

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt

Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt
2024. október 14., hétfő

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára

Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára
2024. október 11., péntek

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban

Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban