Vezető német lapok publicistája, tudósítója az erdélyi származású Boris Kálnoky
Fotó: Phoenix Tv
A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky. A magyar származású német külpolitikai újságíró – aki nemrég elvállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését – a Krónikának egyebek mellett azt is elmondta, Erdélyben a közösségépítésről, az identitásról, a közös sorsról is szól a sajtó.
2020. október 18., 09:482020. október 18., 09:48
2020. október 18., 09:542020. október 18., 09:54
– Die Presse, Die Welt – milyen vezető német lapok tudósítójának, publicistájának lenni?
– Elsősorban nagy felelősséggel jár. Bármit ír az ember egy ilyen újságban, nemzetközi visszhangot válthat ki. Ezek tekintélyes lapoknak számítanak, és ha hiba van a szövegben, fontos tények nem stimmelnek, akkor a tekintély kárt szenvedhet. És akkor az újságíró hírnevéről még nem is beszéltünk. Szóval nagyon oda kell figyelni.
– Miért vállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését?
– Nehéz, komplex döntés volt. Végül azonban egyszerű dolog döntött: a származásom, az, hogy ki vagyok valójában.
Sok helyen laktunk addig, de nem volt sehol olyan érzésünk, hogy kötődnénk is oda. Attól kezdve, ha nem is tudatosan, de arra összpontosítottunk, hogy hazatérhessünk. Öcsém Erdélybe tért vissza, én 1993-ban Magyarországra, miután – mint fiatal, feltörekvő újságíró – felmondtam a Die Weltnél. Senki sem értette, miért tettem meg ezt a lépést. Szabadúszó lettem, ami általában ugrás a halálba. Nem volt fix jövedelmem, de három gyermekem már igen. Én viszont életem legjobb döntését hoztam. Ráadásul egy évvel később kétszer annyi pénzért vettek vissza tudósítónak.
– Az első élményeken túl, milyen emlékek kötik még Erdélyhez, ahonnan a családja származik?
– Amikor először oda utaztunk, 1988-ban, Erdélyről semmit nem tudtam. Erről az időszakról, de a rendszerváltás utáni évekről is sok varázslatos, igaz, részben hátborzongató emlékem van. Gondoljunk csak a fekete márciusra, 1990-ben Marosvásárhelyen. Németországból telefonon tartottam a kapcsolatot Kincses Előd családjával. Ő volt akkor a magyarok egyik meghatározó hangja, az ő fejét követeltek a románok. De manapság inkább a barátságok vonzanak oda, nem annyira az emlékek. Rendszeresen járok Háromszékre.
A miklósvári Kálnoky-kastély
Fotó: Szabó Tamás
– Pár évvel ezelőtt Háromszéken szervezett újságíróműhelyt. Milyenek voltak a tapasztalatai?
– Életem egyik legszebb élménye volt. Akkor jöttem rá, hogy nincs nagyobb öröm, mint egy fiatal ember tehetségét felismerni, és segíteni ennek a tehetségnek a kibontakozásában. Ha ez a pár nap nem lett volna az életemben, nem biztos, hogy később elfogadom a Mathias Corvinus Collegium ajánlatát.
Ez vezetett abba az irányba, hogy ma a testvérem, Kálnoky Tibor ott éli az életét, s hogy én Magyarországon építettem az életemet, nem pedig Németországban.
– Hogyan látja az erdélyi magyar médiát, mondjuk a magyarországival összehasonlítva?
– Sokkal hangsúlyosabb a lokális, helyi újságírás. Más szabályok működnek, mint a nemzetközi vagy a magyarországi nemzeti médiában. Természetesen az információról szól a szakma ott is, de fontos elem a közösségépítés. Az identitásról is szól a sajtó, a közös életről, sorsról.
– Vannak-e erdélyi tervei az ön által vezetett médiaiskolának?
– Van már egy Mathias Corvinus Collegium médiaiskola Kolozsváron, Szabó Kata vezeti. Nemrég ültünk össze gondolkozni a tevékenység összehangolásán. A jövőben biztos, hogy szorosabb lesz az együttműködés.
– Végül nem hagyhatjuk ki az Európai Unió slágerkérdését: tapasztalatai alapján van sajtószabadság Magyarországon?
– Van.
Boris Kálnoky megosztaná szenvedélyét a diákjaival is
Boris Kálnoky székely apa és sziléziai anya fiaként született Németországban 1961-ben. Saját beszámolója szerint a szülei néhány évente új országba vagy városba költöztek, így gyermekkorát Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Franciaországban töltötte, hat különböző városban. Az iskolát Párizsban fejezte be, Hamburgban politológiát hallgatott (1986-ban diplomázott), ezt követően csatlakozott a Die Welt német lap szerkesztőségéhez. „Amikor 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltozás, magyar gyökereim keletre húztak, és elkezdtem cikkezni Közép-Kelet Európáról. 1993-ban otthagytam felívelő karrieremet a Die Weltnél, és Budapestre jöttem szabadúszónak. Kilenc hónappal később visszacsábítottak, immáron tudósítónak. 2004-ben törökországi és közel-keleti tudósító lettem isztambuli székhellyel, ahonnan 2013-ban tértem vissza. 2015-ben ismételten kiléptem a Die Welttől, hogy újfent Magyarországon legyek szabadúszó. Noha továbbra is dolgozom nekik, most már párhuzamosan osztrák és svájci orgánumokkal is együttműködöm. Nem tudok írás nélkül élni, és ezt a szenvedélyt a diákjaimmal is szeretném megosztani” – írta Boris Kálnoky.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás