Vezető német lapok publicistája, tudósítója az erdélyi származású Boris Kálnoky
Fotó: Phoenix Tv
A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky. A magyar származású német külpolitikai újságíró – aki nemrég elvállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését – a Krónikának egyebek mellett azt is elmondta, Erdélyben a közösségépítésről, az identitásról, a közös sorsról is szól a sajtó.
2020. október 18., 09:482020. október 18., 09:48
2020. október 18., 09:542020. október 18., 09:54
– Die Presse, Die Welt – milyen vezető német lapok tudósítójának, publicistájának lenni?
– Elsősorban nagy felelősséggel jár. Bármit ír az ember egy ilyen újságban, nemzetközi visszhangot válthat ki. Ezek tekintélyes lapoknak számítanak, és ha hiba van a szövegben, fontos tények nem stimmelnek, akkor a tekintély kárt szenvedhet. És akkor az újságíró hírnevéről még nem is beszéltünk. Szóval nagyon oda kell figyelni.
– Miért vállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését?
– Nehéz, komplex döntés volt. Végül azonban egyszerű dolog döntött: a származásom, az, hogy ki vagyok valójában.
Sok helyen laktunk addig, de nem volt sehol olyan érzésünk, hogy kötődnénk is oda. Attól kezdve, ha nem is tudatosan, de arra összpontosítottunk, hogy hazatérhessünk. Öcsém Erdélybe tért vissza, én 1993-ban Magyarországra, miután – mint fiatal, feltörekvő újságíró – felmondtam a Die Weltnél. Senki sem értette, miért tettem meg ezt a lépést. Szabadúszó lettem, ami általában ugrás a halálba. Nem volt fix jövedelmem, de három gyermekem már igen. Én viszont életem legjobb döntését hoztam. Ráadásul egy évvel később kétszer annyi pénzért vettek vissza tudósítónak.
– Az első élményeken túl, milyen emlékek kötik még Erdélyhez, ahonnan a családja származik?
– Amikor először oda utaztunk, 1988-ban, Erdélyről semmit nem tudtam. Erről az időszakról, de a rendszerváltás utáni évekről is sok varázslatos, igaz, részben hátborzongató emlékem van. Gondoljunk csak a fekete márciusra, 1990-ben Marosvásárhelyen. Németországból telefonon tartottam a kapcsolatot Kincses Előd családjával. Ő volt akkor a magyarok egyik meghatározó hangja, az ő fejét követeltek a románok. De manapság inkább a barátságok vonzanak oda, nem annyira az emlékek. Rendszeresen járok Háromszékre.
A miklósvári Kálnoky-kastély
Fotó: Szabó Tamás
– Pár évvel ezelőtt Háromszéken szervezett újságíróműhelyt. Milyenek voltak a tapasztalatai?
– Életem egyik legszebb élménye volt. Akkor jöttem rá, hogy nincs nagyobb öröm, mint egy fiatal ember tehetségét felismerni, és segíteni ennek a tehetségnek a kibontakozásában. Ha ez a pár nap nem lett volna az életemben, nem biztos, hogy később elfogadom a Mathias Corvinus Collegium ajánlatát.
Ez vezetett abba az irányba, hogy ma a testvérem, Kálnoky Tibor ott éli az életét, s hogy én Magyarországon építettem az életemet, nem pedig Németországban.
– Hogyan látja az erdélyi magyar médiát, mondjuk a magyarországival összehasonlítva?
– Sokkal hangsúlyosabb a lokális, helyi újságírás. Más szabályok működnek, mint a nemzetközi vagy a magyarországi nemzeti médiában. Természetesen az információról szól a szakma ott is, de fontos elem a közösségépítés. Az identitásról is szól a sajtó, a közös életről, sorsról.
– Vannak-e erdélyi tervei az ön által vezetett médiaiskolának?
– Van már egy Mathias Corvinus Collegium médiaiskola Kolozsváron, Szabó Kata vezeti. Nemrég ültünk össze gondolkozni a tevékenység összehangolásán. A jövőben biztos, hogy szorosabb lesz az együttműködés.
– Végül nem hagyhatjuk ki az Európai Unió slágerkérdését: tapasztalatai alapján van sajtószabadság Magyarországon?
– Van.
Boris Kálnoky megosztaná szenvedélyét a diákjaival is
Boris Kálnoky székely apa és sziléziai anya fiaként született Németországban 1961-ben. Saját beszámolója szerint a szülei néhány évente új országba vagy városba költöztek, így gyermekkorát Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Franciaországban töltötte, hat különböző városban. Az iskolát Párizsban fejezte be, Hamburgban politológiát hallgatott (1986-ban diplomázott), ezt követően csatlakozott a Die Welt német lap szerkesztőségéhez. „Amikor 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltozás, magyar gyökereim keletre húztak, és elkezdtem cikkezni Közép-Kelet Európáról. 1993-ban otthagytam felívelő karrieremet a Die Weltnél, és Budapestre jöttem szabadúszónak. Kilenc hónappal később visszacsábítottak, immáron tudósítónak. 2004-ben törökországi és közel-keleti tudósító lettem isztambuli székhellyel, ahonnan 2013-ban tértem vissza. 2015-ben ismételten kiléptem a Die Welttől, hogy újfent Magyarországon legyek szabadúszó. Noha továbbra is dolgozom nekik, most már párhuzamosan osztrák és svájci orgánumokkal is együttműködöm. Nem tudok írás nélkül élni, és ezt a szenvedélyt a diákjaimmal is szeretném megosztani” – írta Boris Kálnoky.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jubileumi szentévben a társadalom egészét átfogó, hivatáserősítő találkozókat szerveznek Erdélyben is.
Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében szentelik fel Kolumbán Vilmost, az Erdélyi Református Egyházkerület decemberben megválasztott püspökét Kolozsváron – közölte hétfőn szerkesztőségünkkel az egyházkerület.
Változékony, de az évszakra jellemző hőmérsékletekhez képest enyhébb időre számíthatunk január végén és február elején – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett előrejelzéséből.
Eddig 80 százalékban készült el az eredetileg februári átadással tervezett Kolozs megyei gyorsforgalmi út, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette az agrárágazat átvilágítását célzó 2023. évi adatokat: a gazdák többsége kistermelő. A romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, egy százalék a nagyüzem.
Százkét gépkocsivezetőt bírságoltak meg egy nap alatt a Bihar megyei rendőrök. Legtöbb sofőr gyorshajtásért kell büntetést fizessen, de sok rossz műszaki állapotú gépkocsit is kivontak a forgalomból a rendőrök.
Nemzetközileg körözött bűnözőt vett őrizetbe a resicabányai közlekedésrendészet egy közúti rutinellenőrzésen. A férfi hamis iratokkal igazolta magát, de kiderült, hogy gépjárművezetői jogosítványa sincs.
Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi. Azt remélik ettől, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.
Életének nyolcvanötödik évében elhunyt Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa. Varga János volt a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnö
Meghalt szombat hajnalban egy 50 éves férfi egy garázsban keletkezett tűzben. A katasztrófavédelem szerint a tüzet valószínűleg egy égve hagyott cigaretta okozta.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás