Vezető német lapok publicistája, tudósítója az erdélyi származású Boris Kálnoky
Fotó: Phoenix Tv
A magyarokhoz akartam tartozni – így fogalmazta meg röviden, miért döntött úgy, hogy Németországból Magyarországra költözik Boris Kálnoky. A magyar származású német külpolitikai újságíró – aki nemrég elvállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését – a Krónikának egyebek mellett azt is elmondta, Erdélyben a közösségépítésről, az identitásról, a közös sorsról is szól a sajtó.
2020. október 18., 09:482020. október 18., 09:48
2020. október 18., 09:542020. október 18., 09:54
– Die Presse, Die Welt – milyen vezető német lapok tudósítójának, publicistájának lenni?
– Elsősorban nagy felelősséggel jár. Bármit ír az ember egy ilyen újságban, nemzetközi visszhangot válthat ki. Ezek tekintélyes lapoknak számítanak, és ha hiba van a szövegben, fontos tények nem stimmelnek, akkor a tekintély kárt szenvedhet. És akkor az újságíró hírnevéről még nem is beszéltünk. Szóval nagyon oda kell figyelni.
– Miért vállalta a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetését?
– Nehéz, komplex döntés volt. Végül azonban egyszerű dolog döntött: a származásom, az, hogy ki vagyok valójában.
Sok helyen laktunk addig, de nem volt sehol olyan érzésünk, hogy kötődnénk is oda. Attól kezdve, ha nem is tudatosan, de arra összpontosítottunk, hogy hazatérhessünk. Öcsém Erdélybe tért vissza, én 1993-ban Magyarországra, miután – mint fiatal, feltörekvő újságíró – felmondtam a Die Weltnél. Senki sem értette, miért tettem meg ezt a lépést. Szabadúszó lettem, ami általában ugrás a halálba. Nem volt fix jövedelmem, de három gyermekem már igen. Én viszont életem legjobb döntését hoztam. Ráadásul egy évvel később kétszer annyi pénzért vettek vissza tudósítónak.
– Az első élményeken túl, milyen emlékek kötik még Erdélyhez, ahonnan a családja származik?
– Amikor először oda utaztunk, 1988-ban, Erdélyről semmit nem tudtam. Erről az időszakról, de a rendszerváltás utáni évekről is sok varázslatos, igaz, részben hátborzongató emlékem van. Gondoljunk csak a fekete márciusra, 1990-ben Marosvásárhelyen. Németországból telefonon tartottam a kapcsolatot Kincses Előd családjával. Ő volt akkor a magyarok egyik meghatározó hangja, az ő fejét követeltek a románok. De manapság inkább a barátságok vonzanak oda, nem annyira az emlékek. Rendszeresen járok Háromszékre.
A miklósvári Kálnoky-kastély
Fotó: Szabó Tamás
– Pár évvel ezelőtt Háromszéken szervezett újságíróműhelyt. Milyenek voltak a tapasztalatai?
– Életem egyik legszebb élménye volt. Akkor jöttem rá, hogy nincs nagyobb öröm, mint egy fiatal ember tehetségét felismerni, és segíteni ennek a tehetségnek a kibontakozásában. Ha ez a pár nap nem lett volna az életemben, nem biztos, hogy később elfogadom a Mathias Corvinus Collegium ajánlatát.
Ez vezetett abba az irányba, hogy ma a testvérem, Kálnoky Tibor ott éli az életét, s hogy én Magyarországon építettem az életemet, nem pedig Németországban.
– Hogyan látja az erdélyi magyar médiát, mondjuk a magyarországival összehasonlítva?
– Sokkal hangsúlyosabb a lokális, helyi újságírás. Más szabályok működnek, mint a nemzetközi vagy a magyarországi nemzeti médiában. Természetesen az információról szól a szakma ott is, de fontos elem a közösségépítés. Az identitásról is szól a sajtó, a közös életről, sorsról.
– Vannak-e erdélyi tervei az ön által vezetett médiaiskolának?
– Van már egy Mathias Corvinus Collegium médiaiskola Kolozsváron, Szabó Kata vezeti. Nemrég ültünk össze gondolkozni a tevékenység összehangolásán. A jövőben biztos, hogy szorosabb lesz az együttműködés.
– Végül nem hagyhatjuk ki az Európai Unió slágerkérdését: tapasztalatai alapján van sajtószabadság Magyarországon?
– Van.
Boris Kálnoky megosztaná szenvedélyét a diákjaival is
Boris Kálnoky székely apa és sziléziai anya fiaként született Németországban 1961-ben. Saját beszámolója szerint a szülei néhány évente új országba vagy városba költöztek, így gyermekkorát Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Franciaországban töltötte, hat különböző városban. Az iskolát Párizsban fejezte be, Hamburgban politológiát hallgatott (1986-ban diplomázott), ezt követően csatlakozott a Die Welt német lap szerkesztőségéhez. „Amikor 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltozás, magyar gyökereim keletre húztak, és elkezdtem cikkezni Közép-Kelet Európáról. 1993-ban otthagytam felívelő karrieremet a Die Weltnél, és Budapestre jöttem szabadúszónak. Kilenc hónappal később visszacsábítottak, immáron tudósítónak. 2004-ben törökországi és közel-keleti tudósító lettem isztambuli székhellyel, ahonnan 2013-ban tértem vissza. 2015-ben ismételten kiléptem a Die Welttől, hogy újfent Magyarországon legyek szabadúszó. Noha továbbra is dolgozom nekik, most már párhuzamosan osztrák és svájci orgánumokkal is együttműködöm. Nem tudok írás nélkül élni, és ezt a szenvedélyt a diákjaimmal is szeretném megosztani” – írta Boris Kálnoky.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás