Kisebb mozgástér? Olaf Scholz kezét megkötheti, hogy hárompárti koalícióban kormányoz
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
A szociáldemokrata Olaf Scholz erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép, ráadásul a hárompárti koalícióban kisebb mozgástere lesz, mint Angela Merkelnek volt – mondta a Krónikának Boris Kalnoky. A Die Welt című német lap korábbi tudósítója arról is beszélt, hogy Klaus Iohannis államfőnek még mindig jó a megítélése Németországban.
2021. december 07., 15:082021. december 07., 15:08
Egy tanácstalan országot hagyott maga után Angela Merkel – véli Boris Kalnoky. A budapesti Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának jelenlegi vezetője szerint az utóbbi tizenhat évben
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a CDU választási esélyeit az is csökkentette, hogy Armin Laschet személyében egy kevésbé karizmatikus kancellárjelölttel indult neki a megmérettetésnek, aki ráadásul hibázott a kampányban, amikor a tévékamerák kereszttüzében nevetett az emberi áldozatokkal járó árvízről szóló beszámoló közben.
Kalnoky azt mondta, a migrációs kérdés megítélése nem volt döntő befolyással a mostani választásokra, de a hatalomra jutott hárompárti koalíció radikális módosításokat tervez a bevándorlók ügyében.
Az új szabály különösen annak a közel másfél milliónyi töröknek jelent változást, akik ragaszkodtak török állampolgárságukhoz. Ők most szavazásra is jogosulttá válnak, a korábbi választási magatartás alapján ez a szociáldemokratáknak és a zöldeknek kedvezne. Ráadásul a német állampolgárság megszerzéséhez eddig megkövetelt nyolc év tervezett csökkentése még vonzóbbá teszi Németországot a migránsok számára” – hangsúlyozta az erdélyi gyökerekkel is rendelkező újságíró. Megjegyezte, a muszlim bevándorlók többsége konzervatív álláspontot képvisel a családról, a gyermekvállalásról, a vallásról, csakhogy azokra szavaznak, akik a számukra kedvező döntéseket ígérik, például az állampolgárság megszerzése ügyében.
Olaf Scholz leendő kancellárról Kalnoky azt mondta, erős, kormányzóképes vezetőként próbál mutatkozni, de nem biztos, hogy valós a kép. „Az eddig valóban kaotikus, a tartományok által különbözőképpen kezelt járványkezelés ügyében egy tábornok által vezetett válságstábot kíván létrehozni, központi irányítást akar” – vázolta az új kancellár járványügyben tervezett lépéseit a médiaiskola vezetője. Emlékeztette ugyanakkor arra is, hogy a hárompárti koalíció az Angela Merkelénél kisebb mozgásteret biztosít neki.
A magyar–német viszony esetében a szakértő a szoros és szerteágazó gazdasági együttműködést emelte ki, illetve azt, hogy a különböző tartományi kormányok kapcsolata kifejezetten jó az Orbán Viktor vezette magyar kabinettel. „2018 óta van egy működőképes magyar–német képlet: azokat a témákat helyezik előtérbe, amelyben jó az együttműködés. A vitatott témákat, így az LMBTQ-kérdést, a jogállamiság vagy a korrupció ügyét brüsszeli szinten kezelik” – fogalmazott Kalnoky, aki szerint eddig is volt példa arra, hogy német politikusok szerepet vállalnak a magyarországi választási kampányban, de a kormányzati szintű beavatkozás valószínűtlen.
Az újságíró úgy véli, nehéz az új berlini külpolitikát megjósolni, hiszen egyelőre csak annyit ismert, hogy egy diplomáciában nem túl járatos szociáldemokrata kancellár mellett a külügyi tárca vezetője is kifejezetten tapasztalatlan lesz. Az új külügyminiszter, a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock azt nyilatkozta, „feminista külpolitikát” szeretne, a fő hangsúly pedig a klímavédelmen lesz – mondta Boris Kalnoky. Emlékeztetett rá: a hárompárti kormánykoalíció a kormányprogram szerint föderális Európát szeretne.
Megalakulhat az új kormány
Megszavazta a német Zöldek tagságának többsége a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kötött koalíciós szerződést, így elhárult az utolsó akadály Németország következő szövetségi kormányának megalakítása előtt – jelentették be hétfőn Berlinben. A szociáldemokraták szombaton Berlinben rendkívüli pártkongresszuson döntöttek, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta a megállapodást. Az FDP vasárnapi rendkívüli online kongresszusán 92,24 százalékos támogatottsággal fogadták el a dokumentumot.
A kormányalakítás utolsó előtti állomásaként ma Berlinben hivatalosan aláírják a koalíciós szerződést. Végül holnap a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.
Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.
Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
szóljon hozzá!