Bűnök, bűnhődések. Klütemnésztra szerepében Ráckevei Anna Jászai-díjas, Kiváló Művészt láthatta a váradi közönség
Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház
A Magyar Elektra című, közel fél évezredes szövegen alapuló előadást mutatta be Nagyváradon a debreceni Csokonai Színház vasárnap este. A Szabó K. István rendezte előadás arra a vezérgondolatra épült, hogy az emberi jellemek semmit nem változnak az idők során.
2021. május 24., 20:422021. május 24., 20:42
A Varadinum rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a vasárnap esti színházi előadás: a debreceni Csokonai Színház közel fél évezredes szöveggel, Bornemisza Péter 1558-ban magyarított ókori Szophoklész-darabjával, az Elektrával lepte meg a nagyváradi közönséget. A két város nagy múltú kulturális kapcsolatát az előadás előtti beszélgetésen idézte fel Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője, a társulattal együtt érkezett Puskás István debreceni alpolgármester és az online bejelentkező Szirák Péter, a debreceni Alföld folyóirat főszerkesztője.
A beszélgetés után kezdődött előbb a Festum Varadinum szokásos évi díjkiosztója, majd pedig a vendégjáték, ami – Czvikker Katalin főigazgató bejelentése szerint – a debreceni társulat számára is ünnepi esemény, mivel a járványhelyzet miatt el kellett halasztani a premiert, és így a váradi vendégjáték lett a hivatalos bemutató.
A Szabó K. István rendezte előadás arra a vezérgondolatra épült, miszerint csupán az idő telik kegyetlenül, az emberi jellemek semmit nem változnak az idők során. Elektra családjának története az ókori görög mitológia egyik legismertebb epizódja: Agamemnon, Mükéne királya tíz éven át részt vesz Trója ostromában, közben otthon felesége, Clytemnestra összejön Aegistusszal, s amikor a férj hazatér, megölik. Lánya, Elektra, nem tudja megbocsátani apja halálát és évek múlva, miközben felnő öccse, Orestes, ráveszi, ölje meg anyjukat és szeretőjét, mintegy megtorolva az apjuk halálát.
Bornemisza Péter, aki az épp elterjedőben lévő reformáció híve, maga is prédikátor, a Szophoklész-darab fordítása utáni magyarázatában többek közt az alábbiakat mondja a szűnni nem akaró bűnökkel és bűnhődésükkel kapcsolatban: „mikor azért az pogány bölcsek látnák embereknek jóra való tunya voltukat és szófogadatlanságukat, ez játékszín alatt őket oktaták, és Istennek haragjából kivonták. Azért most is az keresztények is jó okkal megtartják, mert az mostani keresztények, nemkülönben az pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek. Senkivel semmit nem gondolnak, prédikáción szunnyadnak, az olvasáson eltunyulnak. Hogy azért jóra gerjesszék, és Istennek rettenetes ostorát a bűn ellen megesmerjék, nemcsak szóval, de ugyan szemlátással vonsszák. Mert mikor az ember az ily játékot nézi, szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten.”
Bornemisza 16. századi szövegét Németh Ákos alkalmazta mai színpadra, úgyhogy az archaizmusokkal sem a színészeknek nem kellett megküzdeniük, sem a közönségnek a megértéssel.
A szereposztás egyébként önmagáért beszél: Klütemnésztrát Ráckevei Anna Jászai-díjas kiváló művész, Aegistust a nagyváradi vendégművész, a Jászai-díjas Kardos M. Róbert alakította, a Mester Csíkos Sándor Jászai-díjas kiváló művész, Elektra Tolnai Hella, Chrysothemis Lehőcz Zsuzsa, Parasitus pedig Takács Dániel volt.
Külön említeném Chorust, akit „a játékba szóló személyek” közt Bornemisza úgy említ mint vénasszony, ami a korára jellemző bölcsességet jelzi, ugyanis az antik darabok elengedhetetlen szereplője volt a sokszemélyes kórus. Feladatuk az egyensúlyteremtés, az erkölcsi ítéletek kimondása-levonása, vagyis a rezonőr szerepe volt, a népes kórusnak viszont a későbbi idők kisebb tereiben már nem lehetett helye.
És a szintén Jászai-díjas Újhelyi Kinga kevés szövege ellenére az állandó „festői” jelenlétével bármelyik antik kórussal felér.
A debreceniek vendégjátékának egyetlen kívánnivalója volt a műsorfüzet, amiről vagy elfeledkeztek elhozni, vagy esetleg – szintén új keletű szokásként – el sem készült. Pedig a műsorfüzet az az udvarias gesztus, amit a színház nyújt saját művészei és a mindenkori, mindenholi közönség felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!