TIFF másként. A filmfesztivál idei kiadása is igazi élményt nyújt a kolozsvári közönségnek
Fotó: Tiff.ro
Friss alkotásokkal zajlanak a magyar napok a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei kiadásán, mely óvintézkedések közepette is garantálja az igazi élményt. A valóságtól elrugaszkodott témájú, sci-finek is beillő Éden története a járvány közepette már-már realitássá változott.
2020. augusztus 06., 19:172020. augusztus 06., 19:17
2020. augusztus 06., 19:392020. augusztus 06., 19:39
Kicsit kisebb, kicsit másabb, de továbbra is igazi élményt nyújt a mozi szerelmeseinek a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). A koronavírus-járvány miatt június elejéről augusztus elejére tolódott szemle az új helyzet közepette is hozza a tőle megszokott profizmust, ha a pandémia közepette valaki fesztivált akar rendezni, a TIFF szervezőiről példát vehet.
A közönség hamar alkalmazkodott az új rendszerhez, egymástól távolságot tartva állja ki a sort, teszi fel a maszkot, rutinosan áll be a testhőmérsékletet-mérő berendezés elé. És beül az egymástól kellő távolságra elhelyezett székek egyikébe, hogy kilépve a cseppet sem szívderítő valóságból belefeledkezzen a film világába. Kocsis Ágnes magyarországi rendező új filmje, az Éden erre alig adott alkalmat.
Az alkotást szerdán este láthatta a kolozsvári közönség a TIFF magyar nap szekciója keretében. Az Apáczai-gimnázium udvarán zajló vetítés szinte telt házas volt, és bár a belvárosi iskolaudvarokon berendezett új szabadtéri helyszínek nem vetekedhetnek a mozik kényelmével vagy a Szamos-part romantikájával, a betonudvart feledtették a nézőtér felett röpködő sirályok. Mediterrán hangulatot csempésztek a kolozsvári éjszakába, akár az idén elmaradt adriai nyaralásért is kárpótolva.
Az Éden vetítése az Apáczai-gimnázium udvarán kialakított moziteremben
Fotó: Tiff.ro
Az Éden sem ért véget éjfél előtt, és távozásunkkor ott kanyargott a sor a következő filmre várva.
Kocsis Ágnes filmjének főszereplője, Nagy Éva neve alapján átlagember is lehetne, mégsem az. Különleges betegségben szenved: mindenre allergiás, ami a modern világ tartozéka, a kémiai anyagoktól kezdve az elektromos kütyükig, rádióhullámokig.
Az űrszerkóban mászkáló főszereplő allergiás a modern világra
Fotó: Szinhaz.org
Utóbbi miatt áll perben egy hatalmas céggel, ugyanis hiába szigetelődött el minden kényelmet mellőzve cellaszerű otthonába, a szomszéd tömbházra felszerelt antennák által kibocsátott rádióhullámok miatt rohamok gyötrik. Ezeket egy neves klinika szakemberei próbálják enyhíteni úgy, hogy közben kísérleti egérnek használják. Valódi empátia csak Andrásban, az alperes cég által felbérelt pszichiáterben ébred iránta, ami idővel szerelemmé alakul.
A szövegcentrikus mozit a metaforikus képek teszik lenyűgözővé, így a nézőnek fel sem tűnik, hogy két és fél órája ül a képernyő elé szegezve. Az űrszkafanderben járkáló Éva és a külvilág, a hideg fémek uralta otthon és a természet zöldje közötti ellentét még erősebbé teszi a mondanivalót, akárcsak a beilleszkedési kísérlet helyszínéből a földgolyóvá táguló zárókép, mely a kisember tragédiájából az egész emberiségre kiható környezeti katasztrófává nő.
Az Éden az emberi magány metaforája, jelentette ki a vetítést követő beszélgetésen a rendező, aki elmondása szerint minden filmjében ezt a témát járja körül. Harmadik mozijában azt boncolgatta, hogy mit tesz az emberrel a teljes izoláció, a valódi szeretet hiánya, mennyire fontosak számunkra az emberi kapcsolatok, illetve milyen kölcsönhatásban állunk a minket körülvevő világgal, a természettel.
Kocsis Ágnes tíz éve, előző filmje, a Pál Adrienn készítése előtt kezdte el írni az Éden forgatókönyvét, de elkészültét produkciós gondok késleltették, csak 2016-ban kezdődött a forgatás.
Oana Giurgiu koproducer, Kocsis Ágnes rendező és Maja Roberti színész a vetítés utáni beszélgetésen
Fotó: Tiff.ro
„Európában nem lehet egymás nélkül filmet készíteni, Magyarország és Románia jól együttműködik ezen a téren” – mondta a koproducer, kiemelve, hogy a filmben erdélyi színészek is szerepelnek, többek között az Évára vigyázó testvért alakító Bocskor-Salló Lóránt marosvásárhelyi vagy az egyik orvost játszó Katona László székelyudvarhelyi színművész.
Az András kislányát, Lizát megformáló Maja Roberti tudott angolul, így a többnyelvűség nem okozott kihívást számára, holott ez volt az első szerepe, mondta el a kolozsvári vetítésen a gyerekszínész.
A hagyományokhoz híven idén is vetítenek magyar filmeket a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
Kocsis Ágnes remekműve mellett a TIFF-en több új magyar film is bemutatkozik. Szász Attila rendező az Örök tél után új filmjében, az Apró mesékben második világháborús történetet mond el, a háború utáni zűrzavaros állapotokat láttatja.
Erdélyi rendező is szerepel a kolozsvári szemlén, Visky Ábel, a 2013-as helyi verseny nyertese Mesék a zárkából című dokumentumfilmjével állt ki a kincses város közönsége elé. Dokumentumfilm Szabó Réka A létezés eufóriája című mozija is, amely egy 90 éves holokauszt-túlélőt mutat be, aki a saját életéből ihletődött performanszban vesz részt.
Jelenet az Akik maradtak című, Oscar-díjra jelölt magyar filmből
Fotó: Akik maradtak
A TIFF-en Tóth Barnabás Akik maradtak című, a tavaly a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölt alkotása, Boldizsár Márk modern Drakula-mozija, a Drakulics elvtárs, illetve az Erdélyben forgatott Valan – Az utolsó hívás is megtekinthető, bár utóbbiakat már láthatta a kolozsvári mozilátogató közönség. A magyar filmek mellett a román mezőny is erős, és többnyire az alkotók is jelen vannak a vasárnap záruló kolozsvári filmszemlén.
Rendhagyó lesz a pénteken kezdődő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ugyanis a kolozsvári szemle 19. kiadása a mozikból az iskolaudvarokra költözik. A külföldi meghívottak helyett idén a hazai filmtermésé lesz a főszerep.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!