A históriai tényekhezvaló ragaszkodás már csak az alapanyag miatt semlehet a film jellemzője, Zack Snyder rendező ugyanis a Sin Cityalkotója, Frank Miller képregénye alapjánkészítette a filmet. Sőt az, hogy csupán aképregény alapján készült, nem isfelel meg teljes egészében a tényeknek, a300-ban ugyanis – akárcsak Robert Rordriguez a Sin Cityfilmváltozatában – aprólékospontossággal applikálták a mozivászonra aképregény kockáit.
Ennek megfelelően a történeta sajátos amerikai képregénykultúratoposzait vonultatja fel, Leonidász és a spártaiakvalóságos szuperhősökként jelennek meg,akiknek a földöntúli szörnyekhez hasonlatosperzsáktól kell megóvniuk hazájukat. Atörténet bizonyára mindenki előtt ismerős:Leonidász király háromszáz katonájávalnapokig sikeresen tartóztatta fel a százezres perzsasereget a szűk Thermopülai-szorosban mindaddig, amíg egyáruló görög, Ephialtész fel nem fedtea perzsák előtt, hogy egy hegyi ösvényenkeresztül a védők hátába kerülhetnek.
Frank Miller, a képregényalkotója erre az alaptörténetre építettefel saját sztoriját, amely a kezdetekben mégtöbbé-kevésbé a valóságtalaján mozog, ám amikor elkezdődik a gyilkos küzdelema görögök és a perzsák között,fantasy- és sci-fi elemeket is felvonultat. A perzsákugyanis meglehetősen extrém alakok, maga Xerxészkirály például több kilónyipiercingjével egy cyberpunk-sztori főgonoszaként ismegállná a helyét, a halhatatlanok seregénekkatonái pedig a Gyűrűk ura orkjait idézik. Ugyancsakegy Gyűrűk ura-szereplőre, Gollamra emlékeztet Ephialtészis, aki torz testalkata miatt nem vehet részt a spártaiakhadjáratában, ezért válik árulóvá.
Lévénképregény-adaptáció, a 300 elsősorban aképi világával ragadja meg a nézőt. Amíga Sin Cityben a fekete-fehér képek domináltak,itt a színek is megjelennek, de valami egészen sajátosárnyalatokban, mintha minden egyes képkockátkézzel színeztek volna ki. Szintén a képregényvilágát idézik a folyamatos lassítások:az elsöprő iramú akciójelenetek szereplőimegmerevednek, ilyenkor olyanná válik a kép,mintha valóban az album egyik képkockájátlátnánk. Mindent egybevetve, bár a 300 a SinCityhez képest lényegesen kevesebb eredeti elemetvonultat fel, és a sztori is sokkal Hollywood-ízűbb,azért mindenképpen érdemes befektetni egymozijegybe. Az igényes képregények ésigényes képregény-adaptációkkedvelőinek pedig egyenesen kötelező mű.
300. Amerikai kalandfilm, 2007, 117perc. Rendezte: Zack Snyder. Szereplők: Gerard Butler, Lena Headey,David Wenham, Rodrigo Santoro. Írta: Kurt Johnstad, ZackSnyder. Kép: Larry Fong. Zene: Tyler Bates. Értékelésaz 1–5-ös skálán: 4.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.