Közönségcsalogató szerzők, különleges miliő: nagy népszerűségnek örvendett a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A vasárnap délután Lackfi János, Szirtes Edina Mókus és Vecsei H. Miklós zenés-verses műsorával véget ért rendezvény a gazdag programkínálat mellett erdélyi és magyarországi kiadók termékeivel várta a könyvbarátokat: gyerekkiadványok, szépirodalom, művészeti albumok, szakkönyvek mind megtalálhatóak voltak a szépművészeti múzeumnak helyet adó barokk palota termeiben felállított standokon.

A könyves ünnep keretében Erdélyben és Magyarországon élő írókkal is találkozhatott a közönség, többek között a marosvásárhelyi származású, József Attila-díjas író, fotográfus, Bartis Attila, Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő író is meghívottja volt a szemlének.

Sokan kíváncsiak voltak Orvos-Tóth Noémi magyarországi klinikai szakpszichológus, az Örökölt sors és az idén megjelent Szabad akarat sikerkönyvek szerzője szombati beszélgetésére, ahol az emberi lélek és tudatalatti működésének titkairól, szorongásokról, veszteségekről, bántalmazó kapcsolatokról, személyiségzavarokról, kötődési problémákról és a közelmúltban egy Kolozsváron élő fiatal nő meggyilkolása kapcsán áldozathibáztatásról is szó esett.

A szemlén tiszteletét tette Bodor Ádám kolozsvári születésű, Budapesten élő Kossuth-díjas író, aki kedves régi kolozsvári helyeiről, az egykori város lepusztultságáról, az Utunk szerkesztőségben megtörténtekről, a pályafutása során kapott olvasói visszajelzésekről is beszélt szombat este a zsúfolásig megtelt Tonitza teremben. A 85 éves szerző Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta, elsősorban a szülőhelye környéke emlékezetes számára, a Majális utca, a botanikus kert, a Házsongárd vagy a Görögtemplom utca, ahol sízni tanult. „Más világ volt. Autó annak idején tíz volt, ebből kettő a Szekuritáté autója, mivel a székházuk is ott volt a Majális utcában.

– emlékezett vissza.

Azt is elmondta, hogy nincs honvágya, pedig Budapest sem tudta pótolni számára a hiányt. Hozzátette, noha Kolozsvár  nagyon kiépült a város, tökéletes infrastruktúrával, „ahol egyik repülő száll fel a másik után, de a kommunizmus után nagyon lassan állt talpra ez a város”.

– mondta. Beszélt azokról az időkről is, amikor penzumra írt az Utunkhoz, elmondta: 45 sorért 320 lejt kapott annak idején, ez viszont egyfajta szabadságot is jelentett számára, mivel a pénzből hetekig tudott kiszállásokra járni, mialatt leginkább Radnai-havasokban sízéssel töltötte idejét, ezért is jelennek meg írásaiban többször is a sínyomok a hóban.

A találkozón, ahol az író Az elvtársak üdvözletüket küldik című novellájának felolvasásával vezettek be a Bodor-regények különös világába, a közönség azt is megtudhatta, hogy a szerző elsősorban elbeszélésírónak tartja magát. Elmesélte, hogy a Sinistra körzet című írását regénynek tervezte, ám egy súlyos autóbaleset következtében hosszú ideig feküdt kómában, és a tudatalattijában teljesen átalakult a regény fonala, így a felépülése után egyből nekilátott a megírásának, és egy-másfél év után, miután befejezte, teljesen másról szólt, mint ahogy eltervezte.

– jegyezte meg. Az író-olvasó találkozón arról is szó esett, hogy a Bodor írásaiban leírtak jóslatszerűen megvalósulnak a valóságban. „Bizonyos hegyvidéki helyszínekre kihelyeztem az írásaim történetét, de ezek nagyon hosszú távú történelmi kontextusban értelmezhetők. Csak azt mondom, hogy azok a történések, amelyek a Sinistra körzetben az olvasókat érzékenyen érintették, és bizonyos körök rosszallását is kivívták, nem esnek messze mind a mai napig a történelmi távlatainktól. Azok a szokatlan események, amelyekről írok, olykor valósággá válnak, és ha az elmúlt három hónap történéseit figyeljük, akkor kiderül, hogy a túlzásaimmal nem jártam nagyon messze a valóságtól. Ezek a sejtéseim ezek nem haltak ki a második világháborúval, én mindig sejtettem, hogy maga az emberi természet 2000 éve nem változott. Ezért a könyveimben megjelenő világ lehet egy utópia is, de sosem éreztem távolinak” – mondta a szerző.

A kolozsvári könyves ünnep a könyvkiadók számára is sikeres volt. Nagy Péter, a kolozsvári Exit Kiadó és az IDEA könyvtér ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy nagyon jól megszervezték a könyvvásárt, a Bánffy-palota tökéletes helyszíne volt az eseménynek,  ezenkívül a programok is úgy voltak összeválogatva, hogy a koronavírus-járvány miatti kétéves bezártság után mindenki számára szellemi felüdülést kínáljanak. Elárulta, idén Zilahi Csaba kolozsvári újságírónak az Exit Kiadónál megjelent, az erdélyi rockzene korszakait feldolgozó kötete volt a legkelendőbb az IDEA standjánál.

– jegyezte meg.

Erdélyi rocktörténet első kézből: Zilahi Csaba kötetét is bemutatták a kolozsvári könyvhéten

Látványos tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán csütörtök este, hogy meghallgassák Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970-2010 című kötetének koncerttel egybekötött bemutatóját.

Hozzátette, a gyerekkönyvek a korábbi évekhez hasonlóan most is keresettek voltak, és nagyon nagy választék volt belőlük a könyvvásáron, ezenkívül a különböző eseményeknek is jelentős volt a látogatottsága, jó volt látni, hogy „megmozdult Kolozsvár”, és annak ellenére, hogy a ballagások lejártak, sokan vásároltak könyveket.

Kozma Csaba, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője is elmondta, számukra is sikeres volt az ünnepi könyvhét.

– jegyezte meg. A könyvhét keretében a Polis kiadó két könyvét is bemutatták, szombaton a Vallásszabadság Házában Reményik Sándorra emlékeztek, ennek apropóján pedig ismertették „Egy lángot adok, ápold, add tovább” – Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány Reményik-konferenciái (2000-2020) című kötetüket is. Ugyancsak szombaton bemutatták Cseke Péter Páskándi Géza második alkotói korszakáról szóló kötetét. A Beckett Erdélybe jön című könyv bemutatóján a szerző jelenlétében felidézték azt a korszakot, amikor Páskándi a börtönből szabadulva csak álnéven írhatott.

Kozma Csaba elmondta, kiadványaik egy része leginkább egy szűk olvasói rétegnek szól, ezért kisebb is volt az érdeklődés, viszont nagy népszerűségnek örvendtek idén is a világháborús visszaemlékezéseik, a Bánffy-kötetek vagy éppen a Mikó Imre által írt Orbán Balázs-életregény vagy a Bölöni Farkas életregénye, ezenkívül sokan vásárolták a bonchidai Bánffy-kastélyról és az ünnepi könyvhétnek helyet adó Bánffy-palotáról szóló művészettörténeti és építészettörténeti albumokat is.

„Objektív térkép nem létezik” – Izgalmas „történelemóra” volt Segyevy Dániel kötetének kolozsvári bemutatója

A 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Segyevy Dániel Térképművek Trianon árnyékában című kötetéről a szerző Tőtős Áron történésszel beszélgetett.

Kolozsvári könyvínyencség fiataloknak: a kincses város némafilmgyártásának világába kalauzol Zágoni Balázs új regénye

Zágoni Balázs legújabb ismeretterjesztő ifjúsági regénye, a Szamos-parti Hollywood a század eleji Erdélybe kalauzol, sok humorral és kreativitással enged betekintést a kolozsvári némafilmgyártás világába.

Aki annak örül, hogy teremthetett – Két Szilágyi István-kötetet mutattak be a kolozsvári könyvhéten

Két idén megjelent Szilágyi István-kötetet mutattak be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében csütörtök délután.

„Erdély-szerte ünneplik a könyvet, és ez jó” – Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A rendezvény jeles meghívottjai nyitották meg a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet csütörtökön. A könyv és az irodalom egyik legfontosabb erdélyi ünnepe négy napon keresztül várja a közönséget.