Erdélyi rocktörténet első kézből: Zilahi Csaba kötetét is bemutatták a kolozsvári könyvhéten

Erdélyi rocktörténet első kézből: Zilahi Csaba kötetét is bemutatták a kolozsvári könyvhéten

Kovács Péter és Zilahi Csaba

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

Látványos tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán csütörtök este, hogy meghallgassák Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970–2010 című kötetének koncerttel egybekötött bemutatóját. A könyv, mely az Újságcikkek, interjúk, tények az erdélyi magyar rockzenekarokról alcímet viseli, hiánypótló zenetörténeti csemege, „mérföldkő”.

Tóth Gödri Iringó

2022. június 10., 20:162022. június 10., 20:16

Ahogy az Erdélyi magyaRock 1970–2010 című kiadvány szerzőjével, Zilahi Csabával beszélgető Kovács Péter is rámutatott, igencsak rocker társaság gyűlt össze a Kolozsvári Ünnepi Könyvét első estéjén a Bánffy-palotában, sokakon látszott a rockzene szeretete. Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió főszerkesztője, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke a kötethez kapcsolódó beszélgetést három részre tagolta: az első részben villámkérdések, illetve villámválaszok által igyekezett bemutatni a szerzőt, a másodikban az erdélyi rock történetéről, az utolsóban pedig konkrétan a kötetről faggatózott.

A szerzőről, aki 32 éve rádiós újságíró, szerkesztő, azt tudtuk meg, hogy fiatalon zenészi babérokra is tört: gitározott, gitáros szeretett volna lenni, ám végül a könyvet, a tanulást, az egyetemet választotta. Szereti a CFR-t, a sört és az LGT-t, nagy „koncerthiányossága” egy Rammstein-fellépés, megélt koncertélményeit pedig sokáig tudná sorolni, Edda, Beatrice és LGT is van közöttük. A zenei világ sok fontos, kiemelkedő alakjával interjúzott már Bródy Jánostól Benkő Lászlóig.

Szó esett arról is, hogy a tanulmányozott négy évtizedben az erdélyi magyar rock mondhatni gyerekcipőben járt: annak ellenére, hogy jó, „nagy” zenekarok is voltak, működtek, a korabeli showbiznisz nem kedvezett a műfajnak.

Hiába lett a rendszerváltás után Romániában is szabadabb a világ, több a lehetőség, mivel nem volt egy kiépített rendszer menedzserekkel, kiadókkal és egyéb velejáróval, még a kilencvenes években is döcögős volt a rockzenész karrier.

Galéria

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

Arra a kérdésre, hogy vannak-e az erdélyi magyar rocknak sajátos vonásai, Zilahi Csaba kifejtette,

jellegzetességnek mondható, hogy az együttesekben általában románok és magyarok együtt zenéltek, így a zenét, a dalokat általában többnyelvűség jellemezte, legtöbbször románul, magyarul, angolul is énekeltek.

Egy másik jellegzetesség, hogy van egy regionális megosztottsága, főleg a nyolcvanas évektől „régiósodott” a műfaj. Azaz a Kolozsváron nagyon ismert és kedvelt együttest nem ismerték mondjuk Háromszéken, a csíkszékiről pedig nem hallottak Marosvásárhely környékén. Ezt a régiók szerinti tagolódást a könyv szerkezete is követi: a bemutatott zenekarok nem ábécé sorrendben, hanem előbbi elv mentén szerepelnek benne.

A több mint 250 oldalas, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv, bár felsorakoztatja az 1970 és 2010 között létező legfontosabb zenekarokat, ahogy a szerző is megfogalmazta, igyekszik nem lexikonszerű lenni. Nemcsak száraz leírásokat tartalmaz, hanem visszaemlékezéseket, újságcikkeket, szórakoztató történeteket is, illetve a zenekarokon túl szó esik tehetségkutatókról, érintőlegesen fesztiválokról is.

A kötetben közel száz zenekar szerepel, amelyek tagjait nem feltétlenül volt könnyű ennyi év távlatából felkutatni, megtalálni, de Zilahi Csabának nagy segítséget jelentett, hogy egykor maga is zenélt a műfajban.

A szerző azt is elmondta, hogy olyan zenekarokat válogatott be, amelyek „letettek valami marandandót az asztalra”, voltak saját számaik, fennmaradtak utánuk lemezek, felvételek. A beszélgetést koncert követte, a kolozsvári Knock Out együttes és vendégei: Borza Péter, Rottenstein Róbert és Totu Rareș léptek fel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 24., szerda

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés

A magyar uniós elnökség alatt is napirenden kell tartani az őshonos európai kisebbségek kérdését, az Andreanum pedig egy olyan jó példa, melyet a mostani politikai közegben is meg kell ismerjen mindenki.

Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés
2024. július 24., szerda

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok
2024. július 24., szerda

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján

A képességfelmérő vizsgán részt vevő tanulók számítógépes elosztását követően a felvételire beiratkozott összesen 113 567 diák közül 111 960 (98,58 százalék) jutott kilencedik osztályos helyhez a megjelölt opciók alapján.

Szinte az összes, nyolcadik osztályt végzett diák kilencedik osztályos helyhez jutott a számítógépes elosztás alapján
2024. július 24., szerda

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája

Kolozsvár 11 templomában tartják a Magyar Egyházzenei Biennálét a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 16. és 21. között – közölték a szervezők.

Kolozsvár 11 templomában csendül fel a Magyar Egyházzenei Biennálé muzsikája
2024. július 24., szerda

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében

Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.

A szárazság és a perzselő hőség miatt a kukoricatermés nyolcvan százaléka kárba vész Arad megyében
2024. július 24., szerda

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen

Egy 37 éves férfi belefulladt egy tóba a Maros megyei Hármasfalu határában.

Vízbe fulladt egy férfi az egyik erdélyi településen
2024. július 24., szerda

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos

Tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen – mondta Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.

Az erőszak és az agresszivitás elleni fellépés fontosságának jegyében rajtolt el az idei Tusványos
2024. július 24., szerda

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”

Érdekes levélváltást vont maga után az a petíció, amelyet a Székely Szabadság napjának résztvevői ez év március 10-én közfelkiáltással fogadtak el a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél.

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”
2024. július 23., kedd

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson

A Blahalouisiana koncertjével kedd este megkezdődött a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata az erdélyi Tusnádfürdőn.

Elkezdődött a koncertprogram a 33. Tusványoson
2024. július 23., kedd

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.

Nagyboldogasszony ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot