A társulat következetességgel állítja színpadra a határon túli területek tradicionális kultúráját
Fotó: Magyar Állami Népi Együttes Facebook
Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján is turnézik az alapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes. A társulat Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Szentegyházán lép színpadra szeptember első felében.
2021. augusztus 27., 20:492021. augusztus 27., 20:49
Több erdélyi helyszínen is fellép a hetvenedik születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes, amely a pandémia alatt elmaradt szerepléseit augusztus végén, szeptember elején pótolja. A társulat Délvidéken, Kárpátalján is turnézik.
Mindhárom alkalommal a Körtánc – Kárpát-medence-antológia – a Magyar Állami Népi Együttes nagy sikerű előadásainak a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja, a Kolozsvári piactéren és az Ezerarcú Délvidék tematikus válogatása – szerepel a műsoron.
A bemutató azt a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre. E gondolat jegyében az előadásban a magyar mellett helyet kapnak a szomszéd népek táncai és zenéi is.
A fellépéssorozat augusztus 28-án Zentán, az V. Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom ünnepségsorozat gálaestjén, az Ezerarcú Délvidék összeállítás bemutatásával kezdődik. Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek – magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok és cigányok – sokszínű hagyományát, amely egyedülálló módon ötvözi Közép-Európa és a Balkán sajátos világát.
Szeptember 5-én az együttes a Kárpátaljai kultúrkaraván program részeként lép fel: a Kárpátaljai Megyei Zene-Drámai Színház felújított színpadterének díszátadóján mutatkozik be. A Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadás szintén nóvum: a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján élő népek gazdag tradicionális kultúráját dolgozza fel, egyúttal kiemelve a nemzeti sajátosságokat és a közös vonásokat.
A társulat közel egy évtizede szisztematikus következetességgel állítja színpadra a határon túli területek tradicionális kultúráját. Olyan táncos-zenei antológiákat alkot, amelyben a magyarságunk népművészete mellett – a Szent István-i gondolat szellemében – teljes természetességgel jelennek meg az adott területen élő nemzetiségek hagyományai is.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!