Fotó: Gecse Noémi
A Japántól Angliáig elismerést és tiszteletet kivívó erdélyi Kelet-kutatóra emlékeztek Kovásznán az immár 28. alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Napokon. A rendezvény valódi közösségi ünnepet jelent a háromszéki településen.
2017. április 09., 17:072017. április 09., 17:07
Az április 6. és 8. között zajlott rendezvénysorozat keretében kulturális események, tudományos előadások révén elevenítették fel Kőrösi Csoma Sándor életét. Csütörtökön megemlékező ünnepséget tartottak többek között a Kelet-kutató nevét viselő tanintézetben, pénteken tudományos konferenciákon és kiállításmegnyitón vehettek részt az érdeklődők. Szombaton nyitották meg A bölcsesség útjai – Nyolcvan év együttérzést ünnepelve című kiállítást a kovásznai Tourinfo Irodában, az eseményen részt vett Tashi Phuntsok, a XIV. dalai láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibeti iroda vezetője, valamint Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.
Ezt követően Csomakőrösön ünnepi istentiszteletre, a központi szobornál és emlékháznál megemlékező ünnepségekre került sor. A kutató szülőfalujában tartott rendezvényen Tashi Phuntsok úgy fogalmazott: Kőrösi Csoma Sándor céltudatossága, áldozata, kitartása inspiráció számára a munkában.
„Ő egy utat próbált megnyitni Tibethez, a tiltott területhez. Hagyományos tibeti népviseletben érkeztünk, mert úgy gondoltuk, hogy ha ma Kőrösi Csoma Sándor lát bennünket, ha tudja, hogy a szülőfalujában vagyunk, itt emlékezünk rá, akkor biztosan örül annak, hogy olyan viseletben láthat, amilyennel éveken át Tibetben is nap mint nap találkozott. Mi így próbáljuk kifejezni köszönetünket mindazért, amit a tibeti népért tett\" – magyarázta a dalai láma uniós képviselője.
Gyerő József, Kovászna polgármestere szerint a város közművelődési életének legfontosabb pillanatai az immár 28. alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Napok több száz embert megmozgató kulturális rendezvényei. Hangsúlyozta: a fürdőváros ilyenkor pár nap erejéig a magyarságeredet és a Kelet-kutatás tudományos központjává válik.
Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.
Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.
Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.
Újra színpadra állítja a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című, jó pár évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott musicalt, amelyhez gyermekszereplőket keresnek.
Az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el Áfra Attila Tamás munkáját: az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét.
Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.
Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong jelenleg a legnagyobb tömeg a múzeumban.
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke.