Michal Tallo, Johanna Wieser és Balázs Imre József
Fotó: Kiss Előd-Gergely
Miként érvényesülhetnek a fiatal írók, mennyire népszerűek hazájukban, befolyásolhatja-e az irodalom az emberek életét – többek közt erre kereste a választ kedden a Kolozsvári kikötő című, hét országból érkező fiatal szerzőket bemutató rendezvény ausztriai és szlovákiai meghívottja.
2017. december 05., 16:542017. december 05., 16:54
Nincs recept arra, hogyan válik sikeressé egy fiatal író, meglehetősen nagy a verseny, és persze nem egyszerű kitűnni – értett egyet Johanna Wieser osztrák és Michal Tallo szlovák költő a Kolozsvári kikötő 3.0 című irodalmi konferencia keddi beszélgetésén. A háromnapos, szerdán záruló rendezvénysorozaton hét ország 18 fiatal írója olvasott és olvas fel műveiből, a társrendezvények résztvevőivel együtt közel félszáz író, költő, műfordító vesz részt kilenc helyszínen a harmadik alkalommal megszervezett eseményen.
Hét ország 18 fiatal írója olvas fel műveiből a harmadik alkalommal szervezendő Kolozsvári kikötő eseményein és társrendezvényein hétfőtől szerdáig.
A Helikon irodalmi folyóirat angol nyelven zajló keddi rendezvényének a Sapientia EMTE Tordai úti épülete adott otthont, Johanna Wieserrel és Michal Tallóval Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett. Johanna Wieser elmondta, Ausztriában a fiatal írók számára a verseny az érvényesülés legnagyobb akadálya, magas a színvonal, ugyanakkor nehéz a szövegeket publikálni.
– magyarázta, hozzátéve, nem tudja, hogy mi az áttöréshez, sikerhez vezető leghatékonyabb út, ugyanakkor az írásból meggazdagodni aligha lehet, legfeljebb irodalmi elismerésre pályázhatnak a fiatal szerzők. Wieser szerint nem könnyebb Bécsben érvényesülni, mint Salzburgban, ahol nagyon jól működik az irodalmi műhely.
Michal Tallo viccesebbre vette a figurát a beszélgetésen: mint mondta, a sikerhez vezető legjobb módszer, hogy egyszerűen csak jónak kell lenni. A szlovák költő egy kiadónál is dolgozik, elmondása szerint alig olvassák a fiatal szerzők műveit, akik korábban nem publikáltak. A 26 év alatti költők számára irodalmi versenyt szerveznek Szlovákiában, a győztesek publikálhatják első köteteiket.
Tallo arról is beszélt, hogy számos irodalmi folyóirat megszűnt, csak két színvonalas, jól működő irodalmi lapot adnak ki Szlovákiában. Johanna Wieser azt is elmondta, munkája része, hogy szövegeket gondoz, rengeteg kézirat érkezik az ausztriai irodalmi pályázatokra, ezért úgy látja, a preszelekció valószínűleg jó megoldás, mert minőségi szűrőnek lennie kell.
Michal Tallo Balázs Imre József kérdésére elmondta,
Az Ausztriából, Magyarországról, a Moldovai Köztársaságból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett fiatal alkotók felolvasásaihoz kapcsolódva könyvbemutatók, beszélgetések, és egy műfordítói konferencia is zajlik a Kikötő programjaival párhuzamosan.
A rendezvényt az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a bukaresti Balassi Intézet, a Helikon irodalmi folyóirat és a Szépirodalmi Figyelő szervezte. A rendezvény támogatója az NKA, a BGA, a kolozsvári önkormányzat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Communitas Alapítvány és a Kolozs Megyei Tanács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!