Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mint már beszámoltunk róla július 14-én, szerdán bemutatták Cannes-ban Enyedi Ildikó új filmjét, mely a kritikusok és a közönség tetszését is elnyerte – amit a vetítés utáni vastaps és a francia szaksajtóban megjelenő kritikák is alátámasztanak. A helyszínről tudósító kollégánk is megnézte a magyar rendezőnő alkotását, beszámolt élményeiről.
2021. július 18., 10:332021. július 18., 10:33
A Testről és lélekről című alkotásáért Berlinben Arany Medve-díjjal kitüntetett Enyedi Ildikó nem először lépett szerda este a francia Riviéra filmesztiváljának vörös szőnyegére úgy, hogy egy alkotása versenyben van; Az én XX. századom című filmje 1989-ben versenyezett a fesztivál Certain Regard nevű szekciójában, ahol meg is kapta a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat. A feleségem története című új filmje a fesztivál versenyprogramjában szerepelt, sokan Arany Pálma-díjra esélyesként emlegették a fesztivál szombati díjkiosztójáig.
Nekem a premier utáni délelőtt sikerült megnéznem a filmet, mely nem csak jól sikerült alkotás, hanem valamiféle felüdülést és megnyugvást jelentett a fesztivál forgatagában. Ha az emberek lehetősége van eljutni egy ilyen eseményre, igyekszik az idejét jól kihasználni, akár napi 5-6 filmet megnézni, ám néha nem könnyű a műfaji, illetve a hangulatváltás, főleg ha egy-egy nem szokványosabb témájú, stílusú filmet is megnéz a fesztiválozó.
A filmes világ, illetve a filmipar mindig előszeretettel követte az aktuális trendeket, irányzatokat, ideológiákat. A #metoo mozgalomtól, a környezetvédelmen át a gender-kérdésig minden aktuális témának jut hely a filmvásznon, a mozitermekben.
2021-ben is van itt minden a filmvásznon: erőszak, pornográf jelenetek, bioterrorizmus.
A legjobb példa arra, hogy mennyire sokkoló lehet a kortárs filmművészet Julia Ducournau Titán című testhorrorja vagy thrillere, melynek premierjekor a termet – a sajtóértesülések szerint – közel kétszázan hagyták el, és közel két tucat embert mentősök ápoltak, mivel hánytak vagy rosszul lettek a látottak miatt. Bevallom a film premierjekor épp csak elsiettem a kéken villogó, a fesztiválpalota előtt álló mentő mellett, csak másnap – amikor én is megnéztem a filmet – olvastam a történtekről. Azóta a film bezsebelte a fesztivál fődíját.
De ugyanitt említhetjük Jae-Rim Han dél-koreai rendező pénteken bemutatott filmjét (Emergency Declaration) is, mely hihetetlenül izgalmas és pörgő, de a koronavírusból kifejlesztett agresszív mutáció biológiafegyverként történő használata egy repülőgépen nem mindenki tetszését nyerte el.
Ebben a tematikai forgatagban, egy-két kisebb sokkon, csalódáson és pozitív élményen túl ültem be Enyedi Ildikó kosztümös szerelmi történetének vetítésére. Az igényes látványvilágú, finoman kidolgozott jelmezeket felvonultató, operatőri munkát felmutató film szinte olyan, mint egy mese – drámáival, tragédiáival, fájdalmával együtt szép. Nem kell romantikusnak lenni ahhoz, hogy az néző „elvesszen” Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra jelölt azonos című regényének adaptációjában, egy szép történetben emberi viszonyokról, érzelmekről.
A magyar-német-olasz koprodukció Störr kapitány (Gijs Nabert) és felesége Lizzy (Lea Sedoux) történetét mutatja, féltékenység és a szerelmi kétkedés természetrajzáról szól, az emberi kapcsolatok bonyolultságáról. Sem tematikája, sem filmezési helyszínei által nem magyar, inkább „európai” alkotás, de mégis nagyon magáénak tudja érezni a magyar néző.
A csütörtök déli vetítésen izgatottan lestem, vártam, hallgatóztam, hogy esetleg nem-e hallok a teremben egy-két magyar szót, hogy valakivel megosszam, hogy igen, ez a film jó, hogy, igen, ezt a filmet a mi Enyedi Ildikónk rendezte.
A Cannes-i Filmfesztivál felhozatala mindig nagyon gazdag és színes, sok nemzet vonultatja fel remek alkotásait, dél-koreai, iráni, olasz rendező filmjét is láthatta a néző. Kultúrák, kontinensek találkozása is ez a fesztivál. Jó érzés, hogy ebben a bőségben egy magyar film is helyet kapott (sőt kettő is, hiszen Mundruczó Kornél alkotása, az Evulóció is szerepelt a fesztiválon), és nem csak megállta helyét, hanem sikert is aratott.
A járvány előtti világot idézi a franciaországi Cannes-ban 74. alkalommal megrendezett, szombatig tartó filmfesztivál. Noha az eddigi évekből ismert csillogás, a filmsztárok parádés felvonulása most szerényebbre sikerült, a szemlére látogatóknak a filmes élmények mellett „igazi Cannes-ban” lehet részük.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!