Fotó: Tóth Gödri Iringó
A járvány előtti világot idézi a franciaországi Cannes-ban 74. alkalommal megrendezett, szombatig tartó filmfesztivál. Noha az eddigi évekből ismert csillogás, a filmsztárok parádés felvonulása most szerényebbre sikerült, a szemlére látogatóknak a filmes élmények mellett „igazi Cannes-ban” lehet részük.
2021. július 15., 18:172021. július 15., 18:17
Nemcsak filmes szakportálok, magazinok és a filmsztárok, valamint a celebek öltözékére összpontosító bulvárlapok foglalkoznak sokat a cannes-i filmfesztivállal, hanem szinte minden sajtóorgánum figyelme a jeles eseményre terelődik ebben az időszakban. Nem meglepő, hisz a franciaországi Cannes-ban 74. alkalommal megrendezett szemle másfél év világjárvány, egy év kimaradás után a sztárvilág egyik első igazi hús-vér eseménye: végre történik valami.
A cannes-i fesztivál az előző években is eltért a legtöbb filmes rendezvénytől, hiszen a maga tíz napjával csak részben szól az Arany Pálmáról és a többi átadott díjról. A filmpremierek, a nemzetközi filmvásár szinte csak apropók a csillogásra a francia Riviéra legdrágább üdülőhelyén, a kaszinók, a luxusszállók, klubok, jachtok világában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ha visszatekintünk a fesztivál történetére, a hagyományosan májusban megrendezett esemény a filmes világ nagyjai számára is a szórakozásról szól, Instagram-posztokból, paparazzik fotóiból tudjuk, hogy napközben jachtokon pezsgőzgetve, esténként bulisátrakban töltik az időt.
A hosszas bevezető után következhetne, hogy igen ám, de idén a járványhelyzet miatt Cannes sem az igazi. Ám a valóság nem ezt mutatja. Noha a héten ismét szigorítások bevezetését emlegette a francia kormány a koronavírus delta variánsának terjedése miatt, és azt, hogy az országban igencsak alacsony az oltakozási kedv, a fesztivál „él és virul”. Természetesen a rendezvényre érvényesek bizonyos szabályok: a vetítésekre csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők léphetnek be, illetve beltéren kötelező a maszk viselése,
Ha a történet elején kezdem, érthetőbb lesz, hogy miért is aggódom a fesztivál következményei miatt annak ellenére, hogy leírhatatlanul jó a „visszakapott” szabadság.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szerda este Marseille-be érkeztem, ahol csak az éjszakát töltöttem. A hostelben, ahol megszálltam – közös szobában hét idegennel – senki nem kérdezte, hogy oltott vagyok-e, vagy épp beteg. Éjszakába nyúlóan söröztem a szállás zsúfolt belső teraszán, ahol 40–50 ember iszogatott távolságtartás és maszk nélkül, közülük sokan a fesztiválra jöttek. Reggel már-már örültem, hogy a Cannes-ba tartó vonaton maszkot kell viselni, ám kilépve a vasútállomás előtti térre, újra a szálláshelyhez hasonló, világjárvány előtti életkép fogadott: tömve a teraszok, a kocsmák, a vendéglők. A buszmegállóban, az átjáró előtt mindenki „egymás hegyén-hátán”.
Tömeg, lökdösődés, idegen emberek érintése, lehelete az ember arcán – régen mindez természetesek volt, most kissé ijesztő.
Fél nap kellett, hogy „kilazítsak”, és talán a fesztivál szervezőivel együtt elhitessem magammal, hogy itt nincs járvány, ezt a forgatagot lehet, sőt kell élvezni. A szemle résztvevői – sztárok, filmesek, újságírók, a Három nap Cannes-ban pályázat nyertesei, illetve a fesztivál „barátai” ingyen végeztethetnek a helyszínen tesztet, aminek eredményét a bejáratoknál szigorúan ellenőrzik. Idén a belépés online, QR-kódos jegy felmutatásával történik, így végre kimaradt a cannes-i fesztiválra hírhedten jellemző, akár többórás sorba állás.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Amikor legutóbb három éve részt vettem a szemlén, épp csak kezdték használni az online jegyet, vaskos kinyomtatott programfüzetet, papíralapú térképet adtak a résztvevőknek, és a város számos üzletében nem lehetett bankkártyával fizetni.
Első este két filmet néztem meg. Mindkét vetítésen voltak üres helyek – nem fenntartottak, hanem érdeklődés hiányában ki nem használtak. Pár éve ez elképzelhetetlen volt, de most nem lepődöm meg, mert ez a „Cannes” igenis „csak” arról szól, hogy végre történik valami. Természetesen van filmek iránt érdeklődő réteg, közönség (is), de az csak a fesztivál idején Cannes-be látogatók egy bizonyos százalékát jelenti.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Ha eddig a cannes-i filmszemle lényege nem(csak) a díj, vásár, szakmai fogadtatás volt, hanem a megjelenés, csillogás, luxus, akkor idén még csak nem is ezek a fontosak, hanem hogy egyáltalán van „Cannes”. Hogy van mit nézni, van kit fotózni, van hol bulizni, egy kicsit el lehet hinni, hogy vége, hogy elmúlt a világjárvány.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!