Bálint Előd (előtérben) kolozsvári színis hallgató A Zanox – Kockázatok és mellékhatások című film forgatásán
Fotó: Rumann Gábor
Bálint Előd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színművészetis hallgatója játssza a főszerepet a Zanox – kockázatok és mellékhatások című új magyar nagyjátékfilmben, amelyet csütörtöktől vetítenek a magyarországi mozik. Az udvarhelyi születésű fiatal színészt a sci-fi vígjáték forgatásáról, tapasztalatairól faggattuk.
2022. május 29., 14:142022. május 29., 14:14
A magyarországi mozikban csütörtöktől vetítik a Zanox – kockázatok és mellékhatások című, Baranyi Gábor Benő rendezte új játékfilmet, amelyben a székelyudvarhelyi Bálint Előd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színis hallgatója játssza a főszerepet. A 85 perces sci-fi vígjáték főszereplője megkeresésünkre elmondta, a rendező kereste meg őt és egyik csoporttársát a Facebookon, ahol felajánlotta a casting lehetőségét első nagyjátékfilmjébe.
„A film egyik jelenetéről készítettünk videót, ennek köszönhetően továbbjutottam a budapesti élő castingra. Ott különböző partnerekkel és egyénileg is megnéztek. Végül Erdős Lilivel megkaptuk a két főszerepet” – emlékezett vissza Bálint Előd.
A filmbeli sztoriban a kétes eredetű házi pálinkák sok fejfájást okoznak, a Zanox nevű kísérleti szerrel viszont lehetővé teszik az időutazást a múltba. Misivel, a főszereplővel is ez történik, akit a következő reggelen a másnaposság helyett ismét az érettségi vár. A szokatlan helyzettel élve a fiú bátrabban kezdeményez Jankánál, akibe régóta szerelmes, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, és a történelemtételt is átnézi, amit húzni fog. Arra viszont nem gondol, hogy mennyi mindennek kell a helyén lennie ahhoz, hogy napját valóban a legjobbá alakítsa, miközben vészesen fogy az időutazás üzemanyaga, a házi pálinka.
Fotó: Jelenet a Zanox – kockázatok és mellékhatások című filmből
„Nagyon fontos volt észben tartanom, hogy éppen hol járunk a történetben, mivel nem kronológiai sorrendben vettük fel a jeleneteket. A filmbeli időutazás is bonyolította a dolgokat. Ennek ellenére nagyon jó élménynek bizonyult a forgatás” – mondta a film főszereplője, aki a Dunaújvárosban töltött napokat szerette a legjobban, mert mindannyian ugyanabban a kollégiumban laktak.
Mint mondta, ez jó csapatösszerázónak mutatkozott, ami hatással volt a stáb további munkájára és hangulatára. A forgatás során nehézségekkel is szembesült a fiatal színész, mivel „nagyon sokszor ütközött a saját határaiba”. Ilyen volt a magyarországi Komlóban forgatott akciójelenet, amit sokszor próbált, és azt gondolta „sohasem fogják tudni felvenni”. Mint fogalmazott, amikor sikerült, „elképesztő érzés volt”.
„Aggódtam, hogy nem leszünk meg 19 nap alatt, viszont felgyorsította a munkát Romwalter Judit, a film társproducere, aki két kamerát adott a forgatásra. Ennek köszönhetően sikerült mindent időben felvenni” – tette hozzá Bálint Előd.
Következő nap próbáltak két jelenetet a filmből. Mivel az egyik nagyon sokszor ismétlődik, azon is dolgoztak, hogy Misi karaktere hogyan változik az időutazás hatására. Fontos volt, hogy az időugrás segítségével elért sikerek és a megszerzett tudás hatására változzon a főszereplő jelleme, láthatóvá váljon a magabiztossága.
Fotó: Rumann Gábor
„Az volt a legújabb tapasztalat számomra, hogy csak addig tartom a kezemben a saját dolgomat, ameddig nem készül egy olyan felvétel az adott jelenetről, amit a rendező és az operatőr elfogad. Aztán továbbmegyünk a következő részre, és az eredményt csak egy év múlva látom” – hangsúlyozta az előadóművész. A filmes tapasztalattól eltérően az egyetemi évek alatt hozzá volt szokva, hogy végignézi az előadás teljes próbafolyamatát, a saját munkáját végig „kézben tartja”, és a premier előtt már ismeri a végterméket.
A jövőre nézve elmondta, mindenképp leteszi az államvizsgát, majd szeretne színházban dolgozni, de a filmes munkát is szívesen folytatná. A Zanox – Kockázatok és mellékhatások a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának keretében készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!