A Szovjetunióba elhurcolt magyarok emlékére nyílt képzőművészeti kiállítás Kolozsváron. M. Lovász Noémi festményei azoknak állítanak emléket, akik a második világháború végén a Gulag-munkatáborokban vesztették életüket.
2017. január 18., 13:372017. január 18., 13:37
Nem elég megszokásból csak 4-5 másodpercre elidőzni egy-egy képnél, amelynek színei tompítják a szörnyűséget, de nem adnak feloldozást – jellemezte M. Lovász Noémi Gulag-sorsok című festménykiállítását Újvári Dorottya művészettörténész, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében tartott hétfő esti tárlatnyitón.
Az esemény a Gulag-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik, amelyek keretében arra emlékeznek, hogy összesen 800 ezer magyart, több mint húszezer erdélyi magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és azt követően. Újvári Dorottya kifejtette, M. Lovász Noémi alkotásain a színek ereje a megkapó, és meglepő, hogy bár monokróm képekre számítana az ember, hiszen a második világháborúból megmaradt fényképek fekete-fehérek, a festmények színei szimbolikusan nem a végtelen felé tartanak, hanem „körbe-körbe járnak”.
A tárlatnyitón Mile Lajos főkonzul köszöntője után Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE kolozsvári karának adjunktusa tartott előadást a korszakról, ráerősítve ezzel a festmények vizuális hatására. A történész elmondta, a Gulag-munkatáborok rendszere leginkább a tatárjáráshoz hasonlított. A lágerekben fogva tartottak tudták, hogy legfeljebb húsz lépést tehetnek bármelyik irányba, ellenkező esetben annyira közel kerülnek a kerítéshez, hogy az őrök már lőnek – és ez mindössze 70 évvel ezelőtt történt.
„Az orosz katonák első gondolata a bosszú volt a világháborúban őket ért veszteségekért, ráadásul Erdély volt az első ellenséges terület, ahová beléptek, Kolozsvár meg az első ellenséges nagyváros, ahová bevonultak. A fogolygyűjtés orosz szempontból érthető, az viszont már nem, ahogyan a civil lakossággal bántak. Az elhurcoltak civilek egyharmada elpusztult, ez a megszállás több volt, mint bosszú, példát akartak statuálni. De nem a politikusok, a vezérkari tisztek fizettek, hanem az ártatlan lakosság” – magyarázta a történész. Hozzáfűzte, az elhurcoltak között nagyon sok volt a mindössze 15–16 éves, akadt, akit 14 évesen vittek el, és 23 évesen tért haza. „Ha mindezt elfelejtjük, éppolyan bűnösök vagyunk, mint azok, akik elvitték ezeket az embereket” – fejtette ki Murádin A Gulag-elhurcolásokra emlékeztető tárlat egy hónapig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!