A Gróf Széchenyi István utasszállító lapátkerekes gőzhajó, a fotó 1900-ban készült Orsovánál.
Fotó: Fortepan
Kiállítás nyílt Bukarestben a dunai hajózás történetéről, a tárlat a Bécs–Konstantinápoly-gőzhajójáratok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését is bemutatja. A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös tárlatát több romániai Duna menti településen is megismerhetik az érdeklődők.
2021. április 01., 08:322021. április 01., 08:32
A dunai hajózás történetét felelevenítő kiállítás nyílt kedden Bukarestben a Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös szervezésében. A tárlat május 5-ig tekinthető meg a bukaresti Magyar Kulturális Intézet székházában, ezt követően olyan romániai Duna menti teleüléseken is bemutatják, mint Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Galac és Tulcea.
A kiállítás a 19. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek induló Duna menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be.
A bukaresti intézet felidézte: gróf Széchenyi István a magyar kereskedelem fejlesztésére irányuló törekvéseinek köszönhetően vált hajózhatóvá a Duna a mai Románia területén található Ómoldova (Moldova Veche) és Szörényvár közötti szakasza. Széchenyi 1833-ban bízta meg Vásárhelyi Pált, hogy folyószabályozási tervet dolgozzon ki, és hajóutat építsen ki a gőzhajók számára.
Az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a „Kelethez”, a „Máshoz”, illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata.
A kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és Constantin Ardeleanu, a galaci Dunarea de Jos Egyetem dunai hajózást kutató professzora mondott beszédet. A kiállítás ismertetőjében Zsigmond Gábor elmondta, hogy
A hajó az első világháború előtti békés időkben menetrend szerint járt a fekete-tengeri román és bolgár kikötők, valamint Isztambul között, rendszeresen szállítva a Vaskapun át Budapestről is érkező árukat.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
szóljon hozzá!