A Gróf Széchenyi István utasszállító lapátkerekes gőzhajó, a fotó 1900-ban készült Orsovánál.
Fotó: Fortepan
Kiállítás nyílt Bukarestben a dunai hajózás történetéről, a tárlat a Bécs–Konstantinápoly-gőzhajójáratok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését is bemutatja. A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös tárlatát több romániai Duna menti településen is megismerhetik az érdeklődők.
2021. április 01., 08:322021. április 01., 08:32
A dunai hajózás történetét felelevenítő kiállítás nyílt kedden Bukarestben a Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös szervezésében. A tárlat május 5-ig tekinthető meg a bukaresti Magyar Kulturális Intézet székházában, ezt követően olyan romániai Duna menti teleüléseken is bemutatják, mint Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Galac és Tulcea.
A kiállítás a 19. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek induló Duna menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be.
A bukaresti intézet felidézte: gróf Széchenyi István a magyar kereskedelem fejlesztésére irányuló törekvéseinek köszönhetően vált hajózhatóvá a Duna a mai Románia területén található Ómoldova (Moldova Veche) és Szörényvár közötti szakasza. Széchenyi 1833-ban bízta meg Vásárhelyi Pált, hogy folyószabályozási tervet dolgozzon ki, és hajóutat építsen ki a gőzhajók számára.
Az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a „Kelethez”, a „Máshoz”, illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata.
A kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és Constantin Ardeleanu, a galaci Dunarea de Jos Egyetem dunai hajózást kutató professzora mondott beszédet. A kiállítás ismertetőjében Zsigmond Gábor elmondta, hogy
A hajó az első világháború előtti békés időkben menetrend szerint járt a fekete-tengeri román és bolgár kikötők, valamint Isztambul között, rendszeresen szállítva a Vaskapun át Budapestről is érkező árukat.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
szóljon hozzá!