Fürdők katonáknak – padlófűtéssel

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Több évtizedig húzódhat Torda mellett az egykori római légió telephelyének feltárása Az egykori fürdőmedencék feltárását kezdték el a kolozsvári régészek, akik több mint harminc éve dolgoznak az V. Macedonica légió Torda melletti székhelyén.

Gazda Árpád

2006. augusztus 16., 00:002006. augusztus 16., 00:00

A visszavonuló római légió az időszámításunk szerinti 168-ban épített erődítményt 271-ben hagyta el. A felszínre került fürdők hatalmasak, hiszen volt olyan időszak, mikor ötezer római katona állomásozott Torda, illetve akkori nevén Potaissa mellett.
A régészek szerint az V. Macedonica légió Torda melletti székhelye a régió egyik legnagyobb katonai központja volt. „Teljes feltárása az eddigi ütemben még kétszáz évet vehet igénybe” – jegyezte meg humorosan lapunknak Mihai Bãrbulescu régész, az ásatási munkálatok vezetője. Az egyelőre csak részben feltárt medencék annak a katonai állomásnak a maradványai közé tartoznak, amelyet időszámításunk szerint 170-ben épített a jelenlegi Torda helyén levő Potaissa város mellé az V. macedón légió Marcus Aurelius római császár idején. A Torda délnyugati részén fekvő dombon, közvetlenül a város utolsó házai mögött található épületmaradványok feltárásához 1971-ben kezdtek hozzá.
„A 23 hektáros telep legfontosabb épülete a parancsnokság volt, ez egyhektáros területen fekszik” – magyarázta Mihai Bãrbulescu, aki egy részben megmaradt falon állva meséli, miből állhatott az egykori kasztrum. Bãrbulescu – aki egyben az Országos Régészeti Bizottság elnöke – azt állítja: a parancsnokság és az utóbbi években feltárt fedett fürdőmedencék maradványai az egyik legnagyobb épületegyüttes abból az időből. Úgy véli, a munka előrehaladtával újabb medencékre bukkanhatnak. „A fedett fürdők hatalmasak, néhány terem alapterülete eléri a 150 négyzetmétert – mondja a régész – azért ilyen nagyok, mivel ötezer itt állomásozó római katonának itt kellett tisztálkodnia.” A medencéket és a mellettük levő helyiségeket külön fűtési rendszerrel látták el. Míg a tartályok vizét kazánokkal melegítették, egyes helyiségek fűtését dupla padlóval oldották meg – derült ki az ásatások során. A cölöpökre helyezett kőlapok alatt a kemencékből áramlott a meleg levegő, és egyenletes hőmérsékletet biztosított a termekben. A vizet a telephelyen kívülről vezették a katonai táborba, ennek a csőrendszernek a maradványai ma is megtalálhatók. A fűtött termeknek boltíves tetejük volt, amely vízhatlan anyagból, mész, homok és téglatörmelék keverékéből készült. A fürdők mellett 1800 négyzetméteres sportaréna fekszik, ahol a katonák gyakorlatoztak. A 90 méter hosszú és 20 méter széles építmény északi irányból védte a medencéket és más zárt helyiségeket a hidegtől. A régészek eddig alig háromhektárnyi terület feltárását fejezték be. „A munkálatok gyorsasága többnyire az erre szánt összeg nagyságától függ, de az elmúlt években a kulturális minisztérium mindig megadta az ásatáshoz szükséges pénzt. Persze egy régész mindig több pénzt akar, mint amennyit kap a munkájához. Ugyanakkor nem lehet egy teljes évet végigdolgozni, az időjárási körülmények is közbeszólnak” – mondja Bãrbulescu, majd viccesen hozzáteszi: az unokáinak is lesz még munkája a Torda melletti lelőhelyen.
Az archeológusok feltételezése szerint a föld alatt még rejtőznie kell egy katonai kórház maradványainak, fegyverjavító műhelyeknek és élelmiszerraktáraknak. Ezenkívül több nagyobb helyiség is feltárásra vár, amelyek a kisegítőcsapatoknak – főleg a lovasságnak – adtak helyet szükség esetén.
Mihai Bãrbulescu tájékoztatása szerint a légió i. sz. 271-es visszavonulása után vándor népek laktak a környéken, ugyanis feltártak itt egy ötödik századi germánok által épített lakhelyet is. Az épületekkel kapcsolatosan úgy véli: „a legtovább valószínűleg a hatalmas fürdőmedencék épülete állott, vélhetően a középkorig. De feljegyzésekből és irodalmi alkotásokból arra következtetünk, hogy az utolsó épület a 18. századig maradt fenn.” Kelemen Tamás

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás