Fürdők katonáknak – padlófűtéssel

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Több évtizedig húzódhat Torda mellett az egykori római légió telephelyének feltárása Az egykori fürdőmedencék feltárását kezdték el a kolozsvári régészek, akik több mint harminc éve dolgoznak az V. Macedonica légió Torda melletti székhelyén.

Gazda Árpád

2006. augusztus 16., 00:002006. augusztus 16., 00:00

A visszavonuló római légió az időszámításunk szerinti 168-ban épített erődítményt 271-ben hagyta el. A felszínre került fürdők hatalmasak, hiszen volt olyan időszak, mikor ötezer római katona állomásozott Torda, illetve akkori nevén Potaissa mellett.
A régészek szerint az V. Macedonica légió Torda melletti székhelye a régió egyik legnagyobb katonai központja volt. „Teljes feltárása az eddigi ütemben még kétszáz évet vehet igénybe” – jegyezte meg humorosan lapunknak Mihai Bãrbulescu régész, az ásatási munkálatok vezetője. Az egyelőre csak részben feltárt medencék annak a katonai állomásnak a maradványai közé tartoznak, amelyet időszámításunk szerint 170-ben épített a jelenlegi Torda helyén levő Potaissa város mellé az V. macedón légió Marcus Aurelius római császár idején. A Torda délnyugati részén fekvő dombon, közvetlenül a város utolsó házai mögött található épületmaradványok feltárásához 1971-ben kezdtek hozzá.
„A 23 hektáros telep legfontosabb épülete a parancsnokság volt, ez egyhektáros területen fekszik” – magyarázta Mihai Bãrbulescu, aki egy részben megmaradt falon állva meséli, miből állhatott az egykori kasztrum. Bãrbulescu – aki egyben az Országos Régészeti Bizottság elnöke – azt állítja: a parancsnokság és az utóbbi években feltárt fedett fürdőmedencék maradványai az egyik legnagyobb épületegyüttes abból az időből. Úgy véli, a munka előrehaladtával újabb medencékre bukkanhatnak. „A fedett fürdők hatalmasak, néhány terem alapterülete eléri a 150 négyzetmétert – mondja a régész – azért ilyen nagyok, mivel ötezer itt állomásozó római katonának itt kellett tisztálkodnia.” A medencéket és a mellettük levő helyiségeket külön fűtési rendszerrel látták el. Míg a tartályok vizét kazánokkal melegítették, egyes helyiségek fűtését dupla padlóval oldották meg – derült ki az ásatások során. A cölöpökre helyezett kőlapok alatt a kemencékből áramlott a meleg levegő, és egyenletes hőmérsékletet biztosított a termekben. A vizet a telephelyen kívülről vezették a katonai táborba, ennek a csőrendszernek a maradványai ma is megtalálhatók. A fűtött termeknek boltíves tetejük volt, amely vízhatlan anyagból, mész, homok és téglatörmelék keverékéből készült. A fürdők mellett 1800 négyzetméteres sportaréna fekszik, ahol a katonák gyakorlatoztak. A 90 méter hosszú és 20 méter széles építmény északi irányból védte a medencéket és más zárt helyiségeket a hidegtől. A régészek eddig alig háromhektárnyi terület feltárását fejezték be. „A munkálatok gyorsasága többnyire az erre szánt összeg nagyságától függ, de az elmúlt években a kulturális minisztérium mindig megadta az ásatáshoz szükséges pénzt. Persze egy régész mindig több pénzt akar, mint amennyit kap a munkájához. Ugyanakkor nem lehet egy teljes évet végigdolgozni, az időjárási körülmények is közbeszólnak” – mondja Bãrbulescu, majd viccesen hozzáteszi: az unokáinak is lesz még munkája a Torda melletti lelőhelyen.
Az archeológusok feltételezése szerint a föld alatt még rejtőznie kell egy katonai kórház maradványainak, fegyverjavító műhelyeknek és élelmiszerraktáraknak. Ezenkívül több nagyobb helyiség is feltárásra vár, amelyek a kisegítőcsapatoknak – főleg a lovasságnak – adtak helyet szükség esetén.
Mihai Bãrbulescu tájékoztatása szerint a légió i. sz. 271-es visszavonulása után vándor népek laktak a környéken, ugyanis feltártak itt egy ötödik századi germánok által épített lakhelyet is. Az épületekkel kapcsolatosan úgy véli: „a legtovább valószínűleg a hatalmas fürdőmedencék épülete állott, vélhetően a középkorig. De feljegyzésekből és irodalmi alkotásokból arra következtetünk, hogy az utolsó épület a 18. századig maradt fenn.” Kelemen Tamás

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre