Folyton változó és nem egységes a magyar nyelv – Szilágyi N. Sándor nyelvi világunkról

Pap Melinda 2020. január 15., 16:47 utolsó módosítás: 2020. január 15., 16:49

„A világ, amiben élünk, nyelvi világ, és egyéni világaink nagyon különbözhetnek egymástól” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár Kolozsváron tartott előadásában. Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik.

Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

„Mindannyiunknak van a fejében egy-egy magyar nyelv, ezek nem egyformák, de ugyanolyan jó mindenik” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár kedd este Kolozsváron. A népszerű egyetemi oktató Hogy tudhatunk egyáltalán beszélni? című előadásán a közönség zsúfolásig megtöltötte a Planetarium kávézót, sokan állva hallgatták a nyelvi érdekességek sorát. Szilágy N. Sándor már az elején hangsúlyozta: 

nincs egy mindenekfelett álló „magyar nyelv”, „felhőnyelv”, mindenki maga építi fel a fejében a maga magyar nyelvét.

A nyelvtudás ugyanis nem „valaminek” a tudása, hanem a „hogyané”: arról van szó, hogy beszélőként hogyan tudom felépíteni úgy a mondanivalóm, hogy a hallgató azt értse, amit mondani akarok. „Nem születtünk magyarnak, gyereknek születtünk” – hangzott a derültséget keltő megállapítás, a nyelvet egymástól tanuljuk el, kisgyerekként úgy kezdünk el beszélni, ahogyan mások beszélnek körülöttünk.

Ahhoz, hogy gondolatainkat közölni tudjuk, meg kell tanuljuk a világot szétszedni, minden egyes darabot elnevezni, majd újra összerakni. De nem mindegy, hogy melyik nyelv számára szedjük szét, a világot minden egyes nyelv számára sajátosan szedjük darabokra – tette hozzá az előadó.

„A világ, amiben élünk, egy nyelvi világ, és ezek az egyéni világok nagyon különbözhetnek” – mondta Szilágyi N. Sándor a magyar és román közösség „külön bejáratú” Kolozsvárját hozva fel példaként.

„Kolozsváron magyarok és románok nem ugyanabban a városban élünk, mert a mentális térképeink nem egyeznek” – jelentette ki a 30-as busz magyar és román utasának példáját használva: míg előbbi a Kétágúnál – az alsóvárosi református templomnál – száll le, utóbbi a vasúti igazgatóságig, a „regionáláig” utazik.

A Planetarium kávézót zsúfolásig megtöltő közönség Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

A beszéd sajátossága, hogy eszméletlen mennyiségű mondanivalóra fel kell lennünk készülve, ehhez rengeteg szót kell tudni, és hogy ezeket össze is tudjuk rakni, nyelvtanra is szükség van.

Hihetetlenül jól ki van találva ez a rendszer”

– hívta fel a figyelmet az előadó, hozzátéve, nem kell mindent kimondani, vannak formák, melyek mögöttes tartalomra utalnak: „Jancsi Juliskát szereti – mondjuk, és ebből már az is kiderül, hogy nem Mariskát.

„A beszédben a megértéshez csupa jó dolgot kell feltételeznünk a másikról” – mondta Szilágyi N. Sándor, a nyelv udvarias, előzékeny viselkedést feltételez, ahol tekintettel kell lennünk egymásra.

Bár nincs két egyforma magyar nyelv, és mindenik jó, a megértéshez fontos, hogy hasonlítsanak egymásra. A nyelv rendje azt jelenti, hogy megtanuljuk értelmezni, amit hallunk, ezért fontos, hogy helyzethez viszonyítva beszéljünk. Bár „a felhőből alászállt nyelvművelők” a magyar nyelv standard változatát propagálják, Szilágyi N. Sándor szerint elég tudni, hogy milyen helyzetben mi a helyénvaló.

Nincs helyes vagy helytelen, egyik helyzetben egyik kifejezésmód helyénvaló, másik helyzetben a másik”

– vallja a nyelvész, aki szerint akadémiai nyelvet használni egy baráti sörözésen ugyanolyan furcsán hathat, mint akadémiai székfoglalón a konyhanyelvet.

 Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik, mondta kérdésre válaszolva az előadó. Ennek örülni kellene, hiszen csak a holt nyelvek nem változnak, ha a magyar nyelv már nem változik, annak az lesz az oka, hogy nem lesz már gyerek, aki beszélje.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat