Folyton változó és nem egységes a magyar nyelv – Szilágyi N. Sándor nyelvi világunkról

Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő,  egyetemi tanár •  Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár

Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

„A világ, amiben élünk, nyelvi világ, és egyéni világaink nagyon különbözhetnek egymástól” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár Kolozsváron tartott előadásában. Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik.

Pap Melinda

2020. január 15., 16:472020. január 15., 16:47

2020. január 15., 16:492020. január 15., 16:49

„Mindannyiunknak van a fejében egy-egy magyar nyelv, ezek nem egyformák, de ugyanolyan jó mindenik” – jelentette ki Szilágyi N. Sándor nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár kedd este Kolozsváron. A népszerű egyetemi oktató Hogy tudhatunk egyáltalán beszélni? című előadásán a közönség zsúfolásig megtöltötte a Planetarium kávézót, sokan állva hallgatták a nyelvi érdekességek sorát. Szilágy N. Sándor már az elején hangsúlyozta: 

nincs egy mindenekfelett álló „magyar nyelv”, „felhőnyelv”, mindenki maga építi fel a fejében a maga magyar nyelvét.

A nyelvtudás ugyanis nem „valaminek” a tudása, hanem a „hogyané”: arról van szó, hogy beszélőként hogyan tudom felépíteni úgy a mondanivalóm, hogy a hallgató azt értse, amit mondani akarok. „Nem születtünk magyarnak, gyereknek születtünk” – hangzott a derültséget keltő megállapítás, a nyelvet egymástól tanuljuk el, kisgyerekként úgy kezdünk el beszélni, ahogyan mások beszélnek körülöttünk.

Ahhoz, hogy gondolatainkat közölni tudjuk, meg kell tanuljuk a világot szétszedni, minden egyes darabot elnevezni, majd újra összerakni. De nem mindegy, hogy melyik nyelv számára szedjük szét, a világot minden egyes nyelv számára sajátosan szedjük darabokra – tette hozzá az előadó.

„A világ, amiben élünk, egy nyelvi világ, és ezek az egyéni világok nagyon különbözhetnek” – mondta Szilágyi N. Sándor a magyar és román közösség „külön bejáratú” Kolozsvárját hozva fel példaként.

„Kolozsváron magyarok és románok nem ugyanabban a városban élünk, mert a mentális térképeink nem egyeznek” – jelentette ki a 30-as busz magyar és román utasának példáját használva: míg előbbi a Kétágúnál – az alsóvárosi református templomnál – száll le, utóbbi a vasúti igazgatóságig, a „regionáláig” utazik.

A Planetarium kávézót zsúfolásig megtöltő közönség •  Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted Galéria

A Planetarium kávézót zsúfolásig megtöltő közönség

Fotó: Bereczky Zsolt/Facebook - Érted

A beszéd sajátossága, hogy eszméletlen mennyiségű mondanivalóra fel kell lennünk készülve, ehhez rengeteg szót kell tudni, és hogy ezeket össze is tudjuk rakni, nyelvtanra is szükség van.

Idézet
Hihetetlenül jól ki van találva ez a rendszer”

– hívta fel a figyelmet az előadó, hozzátéve, nem kell mindent kimondani, vannak formák, melyek mögöttes tartalomra utalnak: „Jancsi Juliskát szereti – mondjuk, és ebből már az is kiderül, hogy nem Mariskát.

„A beszédben a megértéshez csupa jó dolgot kell feltételeznünk a másikról” – mondta Szilágyi N. Sándor, a nyelv udvarias, előzékeny viselkedést feltételez, ahol tekintettel kell lennünk egymásra.

Bár nincs két egyforma magyar nyelv, és mindenik jó, a megértéshez fontos, hogy hasonlítsanak egymásra. A nyelv rendje azt jelenti, hogy megtanuljuk értelmezni, amit hallunk, ezért fontos, hogy helyzethez viszonyítva beszéljünk. Bár „a felhőből alászállt nyelvművelők” a magyar nyelv standard változatát propagálják, Szilágyi N. Sándor szerint elég tudni, hogy milyen helyzetben mi a helyénvaló.

Idézet
Nincs helyes vagy helytelen, egyik helyzetben egyik kifejezésmód helyénvaló, másik helyzetben a másik”

– vallja a nyelvész, aki szerint akadémiai nyelvet használni egy baráti sörözésen ugyanolyan furcsán hathat, mint akadémiai székfoglalón a konyhanyelvet.

 Az, hogy bekerülnek a magyar nyelvbe új, egyesek szerint helytelennek tartott formák, arra utal, hogy a nyelv változik, mondta kérdésre válaszolva az előadó. Ennek örülni kellene, hiszen csak a holt nyelvek nem változnak, ha a magyar nyelv már nem változik, annak az lesz az oka, hogy nem lesz már gyerek, aki beszélje.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra