Zágoni Balázs (jobbról) és érdeklődők a tematikus városnéző sétán
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A 150 éve született színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró Janovics Jenő tiszteletére rendeztek kétnapos emlékkonferenciát, melyen erdélyi és magyarországi szakemberek osztották meg a filmtörténeti, színháztörténeti, kultúrtörténeti kutatásaik eredményeit. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Film és Média Intézete által, a Filmtett Egyesülettel partnerségben szervezett rendezvény a 22. Filmtettfeszt keretein belül zajlott pénteken és szombaton a BBTE Aula Magnájában és a kolozsvári Művész Moziban.
2022. október 08., 16:092022. október 08., 16:09
2022. október 09., 17:202022. október 09., 17:20
Janovics Jenő nemcsak kolozsvári viszonylatban számít a századelő kiemelt fontosságú személyiségének, munkássága a teljes magyar filmtörténetre hatással volt, így nem csoda, hogy a 150 éves kolozsvári magyar felsőoktatás évfordulós rendezvényeinek sorát megnyitó konferencia iránt is nagy volt az érdeklődés. A rendezvény két napján összesen tizenöt hazai és magyarországi kutató, író, egyetemi oktató tartott előadást, illetve
Zágoni Balázs, a BBTE Magyar Film és Média Intézetének oktatója, a konferencia egyik főszervezője elmondta, már egy ideje érett a gondolat, hogy az egyetem viszonylag fiatal intézetének jó lenne egy saját konferenciát szerveznie, és Janovics Jenő születésének évfordulója megadta az apropót is. Kezdetben tíz előadót hívtak meg, de a meghívottakat megkérték, hogy még ajánljanak olyan személyeket, akik hasonló tárgykörrel foglalkoznak, így tizenötre bővült a szám.
Zágoni Balázs azt is kiemelte, hogy bár a meghívottak egyaránt körülbelül ugyanazzal a témával, témakörrel foglalkoznak, mindenki számára van minden előadásban valami új, sőt ilyen szempontból nagyon fontosak a kávészünetek is, mert az informális beszélgetések alkalmával sok hasznos információt gyűjthetnek össze a szakemberek, akár új forrásokról is.
A filmes szakértő azt is elmondta, hogy bár a régi filmekkel foglalkozók körében szinte szállóige az, hogy az idő nem nekik dolgozik, hiszen nagyon sérülékeny anyagokról (hordozókról) van szó, amely nem túl időtállók, mégis a mai napig bukkannak kincsekre.
ami azért is nagy szenzáció, mert az első olyan fennmaradt, megtalált alkotás, melyben Janovics négyes szerepben tűnik fel, azaz rendezője, producere, forgatókönyvírója és szereplője is a filmnek. Hozzátette, hogy ilyen felfedezésekre még van esély és remény a jövőben is, hiszen például a Sárga csikó című film – az első, Kolozsváron készült némafilm –, melynek négy percét ismerjük, de a teljes alkotás talán még előkerülhet,
Zágoni Balázs azt is elmesélte, hogy a konferencia magyarországi részvevői közül sokan nagyon örültek, hogy eljuthattak a „Szamos-parti Hollywoodba”. A rendezvényen kutatók, laikusok is részt vettek, illetve nagy számban megjelentek a kolozsvári egyetemek diákjai is.
Szamos-parti Hollywood-séta Kolozsváron
Izgalmas, egyszerre szórakoztató és információgazdag városnéző séta zajlott péntek délután Kolozsvár belvárosában. A 20. Filmtettfeszt, illetve a kétnapos Janovics Jenő-emlékkonferencia keretében tartott sétát Zágoni Balázs egyetemi oktató, író vezette, és egyaránt kapcsolódott az idén tavasszal megjelent Szamos-parti Hollywood című ifjúsági regényéhez és a kincses város filmes múltjához.
A séta a kolozsvári művészmozitól indult, majd a Király utcán végig haladva a Tolonc című némafilm egyik külső forgatási helyszínére kalauzolt, utána az egykori magyar, ma román színházhoz, majd a főtéren keresztül – ahol egykor az Apolló Mozi volt – egészen az egykori filmstúdiókig, azaz a mai magyar színházhoz, ahol a helyi némafilmgyártás egyik tragikus eseményének, az egyik színésznő vízbe fulladásának történetét is megismerhették az érdeklődők.
A séta nemcsak a kolozsvári mozizás őskorába, illetve a helyi filmgyártás történetébe nyújtott betekintést, hanem a 20. századi nemesség, polgárság szórakozási, művelődési formáit is megismertette, illetve színészekhez – például Jászai Marihoz kapcsolódó anekdotákat is hallhattak a résztvevők. Zágoni Balázs a filmekből válogatott, kinyomtatott képekkel tette érdekessé, interaktívvá a sétát, a résztvevők, a mai Kolozsváron keresgélhették az egykori forgatási helyszíneket, a filmekben felsejlő háttereket.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!