Fotó: Haáz Vince
Románia lakosságának mintegy nyolcvan százaléka nem nézett mozifilmet 2015-ben, 38 százaléka egyáltalán nem olvasott vagy vásárolt könyvet, 64 százalékuk nem látott színházi előadást, és az emberek döntő többsége, 96 százaléka számára a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet – derült ki a művelődésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kulturális kutatási intézet által végzett legfrissebb felmérésből, amelynek eredményeit a héten közölte az intézmény.
2016. szeptember 29., 13:112016. szeptember 29., 13:11
A romániaiak kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló, 1067 személy bevonásával készült kutatás adatai rávilágítanak, a megkérdezettek 84 százaléka tévézik rendszeresen, 75 százalékuk hallgat zenét, 66 százalékuk rádiót, és 42 százalékuk olvas újságot.
A Kultúrafogyasztási barométer című felmérés, amelyet immár tizedik éve végeznek el, többek közt a kulturális menedzsment, a digitális kalózkodás, a vizuális művészetek, a filmművészet, a fesztiválok és a fiatalok kultúrafogyasztási szokásainak kérdéskörére is kitért. Mint kiderült, az olvasás egyre nagyobb teret veszít Romániában, a megkérdezettek 38 százaléka egyáltalán nem, 21 százaléka egyszer olvasott könyvet egész évben, ezzel szemben újságot gyakrabban böngésznek az emberek: 20 százalékuk heti egyszer-kétszer. (Az egy évvel korábbi, 2014-es barométer adataiból egyébként az derült ki, hogy minden második romániai elolvas egy könyvet havonta – a túl optimista eredményt rögtön cáfolta a romániai könyvkiadók szövetsége, mint közölték, ha ez így lenne, a hazai könyvpiac évi 500 milliós nyereséget mondhatna magáénak).
A mostani eredményekből az is kitűnik, az újságok és folyóiratok sem túl népszerűek, a megkérdezettek 35 százaléka egyáltalán nem olvas sajtótermékeket. Tévében viszonylag gyakran néznek filmet a romániaiak, 30 százalékuk 1–3 órát tölt naponta filmnézéssel. A lakosságnak több mint fele, 54 százaléka használja az internetet, és míg például a 2008-as kutatás arra mutatott rá, hogy a lakosság 24 százaléka töltött le zenét a világhálóról, ez a szám 2015-ben 44 százalékra emelkedett. Ebből 40 százalék ingyen töltötte le, és csak 3 százalékuk fizetett a zenéért. A kutatás arra is rávilágított, hogy a romániaiak 14 százaléka otthon néz játékfilmeket, nem a moziban, ez annak is tulajdonítható, hogy az utóbbi években egyre többen fizettek elő olyan csatornákra, mint például a HBO.
A felmérésből az is kiderült, hogy a romániaiaknak mindössze 6 százaléka jár gyakrabban kulturális eseményekre, 16 százalékuk rendszeresen, 29 százalékuk pedig nagyon ritkán. Kulturális eseménynek számított a kutatásban a színházi és operaelőadás, komolyzenei koncert, művészetitárlat- és a múzeumlátogatás. A felmérésből az is kiderült, hogy bár egyre több település szervez város- és falunapokat, fesztiválokat, a lakosság 59 százaléka egyáltalán nem látogatott el a lakóhelyén tartott hasonló rendezvényekre.
A 14 és 30 év közötti generáció kultúrafogyasztási szokásairól az körvonalazódott, hogy tavaly viszonylag sokan „fogyasztottak” kultúrát: 71 százalékuk járt moziba, 49 százalékuk színházba, kiállításokra és múzeumba 48 százalékuk, könyvtárba 38 százalékuk, és 62 százalékuk látogatott el zenei vagy szórakoztató rendezvényekre. A kutatási intézet rövid, humoros videót is készített a Kultúrafogyasztási barométer 2015 című felmérés apropóján, amellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakosság nem túl lelkes kultúrafogyasztó. A videóban többek közt elhangzik, a romániaiak nagy része úgy tudja, a Traviata és a Rigoletto olasz eredetű ételek, sokuk szerint a Bűn és bűnhődés pedig az öt órai hírek egyikének a címe.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!