Szatmár középkori történelmének tárgyi emlékei bukkannak elő az ásatások nyomán
Fotó: Szőcs Péter Levente/Facebook
Az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős középkori leletek kerültek elő Szatmár központjában, ahol a Református Gimnázium felújítását célzó munkálatok miatt ásatásokat végeznek. A feltárásról Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, középkor- kutató régész beszélt a Krónikának.
2020. november 26., 18:432020. november 26., 18:43
Értékes középkori leletanyagra bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei a város központjában, ahol nemcsak Szatmár, de az egykori Magyar Királyság területe szempontjából is jelentős leletek bukkantak elő. A város szívében végeznek ásatásokat, mivel teljes mértékben felújítják, és kibővítik a Református Kollégium épületét. Szőcs Péter Levente, a múzeum igazgatóhelyettese, középkor-kutató régész telefonhívásunk időpontjában, csütörtökön is az ásatások helyszínén tartózkodott.
Mint mondta, múlt héten kezdték a feltárásokat, a Református Gimnázium felújításának, bővítésének munkálatai miatt végzik a feltárást: a tanintézet számára új lépcsőházat és melléképületet építenek.
– mondta el Szőcs Péter Levente.
A szakember felhívta a figyelmet, a város középkori magjában végzik a munkálatokat: az egykori Szatmár városról van szó, nem Szatmárnémetiről – ugyanis két külön város volt, Németi központja máshol található.
„A Láncos templom környéke ez. Az egykori plébániatemplom mellett temető és a város piactere volt található, ezek a környéken a leggazdagabb polgárok, kereskedők lakóházai, bolthelyiségei álltak” – fejtette ki a régész. Mint mondta,
„Korábban a 15. század végi lakóház maradványai kerültek elő, most mélyebbre ásunk, valószínűleg egy ennél régebbi, 14. század végi épület is felbukkan” – mutatott rá a régész. Úgy fogalmazott, három jelentős lakóház-réteget tudnak elkülöníteni: az egyik épület annak idején leégett, a talajt leegyengették, másik házat építettek rá később. „Az egyik a kora-újkortól a 18. századig tartó réteg, a második a 15. század végi – ez az épület az első török pusztításkor égett le, és most tárjuk fel a harmadik, 14. század végi réteget” – magyarázta az igazgató-helyettes.
Szőcs Péter Levente
Fotó: Facebook
Szőcs Péter azt is elmondta, a hideg időjárás miatt nem könnyű végezni a régészeti munkálatokat: milliméter-papírra kell dokumentálniuk, rajzolniuk a leleteket a helyszínen, és remélik, december közepéig befejezik a feltárásokat. „A korábbi rétegek nyilván mélyebben vannak. Először az újabb rétegeket kell felderítenünk, szép lassan haladunk lefelé, az esetleges Árpád-kori leletanyag még a „talpunk alatt” van” – mondta a régész. Kitért arra is, hogy
„Nagyon színvonalas kerámianyag bukkant elő, finom, lepecsételt díszkerámiák. A nemesi háztartások tartozékai lehettek a 15. század végi lakóházból előkerült csempedíszek, és lovagalakokat ábrázoló kályha-elemek is a felszínre kerültek” – sorolta a régész.
Amint a szatmári polgármesteri hivatal honlapján a város történelméről írják, úgy élte át a középkort, mint minden fontos város, meghódították, lerohanták a törökök és a tatárok, porig égett, újjáépítették. A 16. század környékén Erdély legreprezentatívabb városai közé számított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!