A közelmúltban megszűnt Mentor Kiadó utolsó, egyben a frissen alakult Mentor Könyvek Kiadó első kötetét mutatták be Marosvásárhelyen a Bernády Házban.
2015. március 01., 19:572015. március 01., 19:57
Káli Király István, a régi kiadó vezetője a hétvégi könyvbemutatón elmondta, a nemrég megszűnt Mentor jogutódjaként működik a szeptember 1-től bejegyzett Mentor Könyvek Kiadó, amely a korábban benyújtott, előkészített kéziratokat gondozza, és azoknak a szellemi műhelyeknek a működtetéséhez biztosít teret, amelyek 23 éven át a Mentor köré csoportosultak.
„Szerkesztőként, a kiadó munaktársaként dolgozom továbbra is, de nem vállalom a cég igazgatását, belefáradtam az adminisztrációs munkába” – tette hozzá Káli Király István. A régi kiadó vezetője február elején úgy fogalmazott, a Mentor vásárhelyi könyvesboltja bezár, így a kiadóból az eddig felmutatott érték és néhány örökérvényű kiadvány marad fenn.
A Mentor Könyvek Kiadónál elsőként az Erdélyi ritkaságok sorozatban jelent meg a Marosvásárhelyi krónikás füzetek című kötet, amelyet Sebestyén Mihály történész rendezett sajtó alá, és látott el jegyzetekkel. A krónikás füzeteket 1936-1940 között Fodor István szerkesztette, aki Komáromból került postatisztviselőként Marosvásárhelyre. A krónikás füzetekből 40 szám látott napvilágot, mintegy 29 füzet.
Sebestyén Mihály elmondta, nagy páldányszámban jelentek meg annak idején ezek az olcsó kiadású füzetek, amelyek iránt napjainkban is nagy az érdeklődés. Magánszemélyek gyűjteményében, valamint a Teleki Tékában találhatóak a kiadványok, de a sorozat sehol sem teljes, ezért több helyről kellett összegyűjtenie a füzeteket, hogy kötetbe szerkessze azokat.
A teljes sorozatot kétkötetesre tervezte a szerkesztő, a most megjelent és bemutatott első kötet többek közt Marosvásárhely 1360-1659, illetve 1660-1770 közötti okleveleinek kivonatát közli. Szerepel benne az a 1705. április 5-ei dokumentum, amelyben az olvasható, hogy II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé iktatják Marosvásárhelyen.
A kiadvány azokat a személyiségeket is ismerteti, akik fontos szerepet töltöttek be a város társadalmi és kulturális életében a 18-19-ik században. Nem hiányzik a kötetből az úgynevezett történelmi arcképcsarnok sem, felsorolja a hadvezéreket, politikusokat, egyházfőket és irodalmi nagyságokat, a székely vértanúkat. A kötet fontos támpont Marosvásárhely történetének kutatásához – mondta a szerkesztő, akivel Káli Király István kiadóigazgató beszélgetett.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
szóljon hozzá!