Közös pontok: Erdélybe érkezik a Kós és Bánffy életpályáját bemutató vándorkiállítás

A Kós Károly és Bánffy Miklós életpályáját bemutató tárlat decemberben nyílt meg Budapesten, most erdélyi körútra indul •  Fotó: Pesti Vigadó/Facebook

A Kós Károly és Bánffy Miklós életpályáját bemutató tárlat decemberben nyílt meg Budapesten, most erdélyi körútra indul

Fotó: Pesti Vigadó/Facebook

Erdélybe érkezik a 140 éve született Kós Károly, valamint a 150 éve született gróf Bánffy Miklós életpályáját bemutató, decemberben Budapesten megnyílt tárlat. Kurátora, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónikának elmondta, a kiállítást a magyar kultúra napjára, január 22-ére időzítik Sepsiszentgyörgyön, majd várhatóan más erdélyi, partiumi helyszíneken is megtekintheti a közönség.

Kiss Judit

2024. január 18., 09:532024. január 18., 09:53

Sepsiszentgyörgyön, a Kolozs megy Bonchidán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, valamint Marosvécsen is megtekinthető lesz idén a gróf Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett vándorkiállítás. A tárlat december közepén nyílt meg az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKK) támogatásával a Pesti Vigadóban,

és a magyar kultúra napján, január 22-én érkezik Sepsiszentgyörgyre. Szebeni Zsuzsanna kurátor, színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a két alkotó életpályája nagyon sok közös vonással rendelkezik.

„Hosszú ideje tanulmányozom mindkét alkotót, leginkább az »arts and crafts» alkotói stílus, de sok minden más miatt. Gróf Bánffy Miklós munkásságát egyébként többet kutattam. A két pályával a Griff, a Dámvad és a Varjú című dokumentum-trilógiában foglalkoztam szakértőként” – mondta a kurátor. A háromrészes sorozat Gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és Báró Kemény János, azaz három nagy formátumú polihisztor életét és munkásságát mutatja be.

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

„Most is gondolkodom azon, és egy kicsit lelkiismeret-furdalásom is van azért, hogy a tárlathoz nem csatoltam oda harmadiknak a tavaly 120 éve született Kemény János életpályáját. Kós Károllyal egyébként többen foglalkoznak, sokkal feldolgozottabb az életmű és az életpálya is. Ők maguk szoros barátságban, és közös elvi álláspontokon álltak a közöttük levő számos különbség ellenére” – mondta el a kurátor. Hozzátette, a kettős évforduló adta magát és az Építkezési és Közlekedési Minisztérium, pontosabban személyesen a miniszter részéről érdeklődés, fogadókészség mutatkozott a témára. Szebeni Zsuzsa azt is kifejtette, a kiállítás ugyan a budapesti Vigadóban nyílt, de az ottani bemutatkozás után Erdélyben, és lehetőség szerint – akár más Liszt Intézetek révén – külföldön is örömmel bemutatná.

A tervek szerint a tárlat útvonala: a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (január 22 – április 21), Bonchida (április 27), majd Kolozsvár, Marosvásárhely következik, de a kurátor szeretné Temesváron és Nagyváradon is bemutatni a kiállítást, amelynek végső elhelyezési helyszíne a marosvécsi várkastély lesz.

A tárlaton többek közt látható lesz Kós Károly Budai Nagy Antal című darabjának plakátja, Kós kitüntetései, cigarettatárcája, határidőnaplója 1956-ból, rajzvázlat-füzete, Móricz Zsigmond utolsó levele Kós Károlyhoz, Bánffy Miklós levelei Kós Károlyhoz, stb.

Attila, Isten ostora – a tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelezés Makkai András szobrász munkája •  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Attila, Isten ostora – a tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelezés Makkai András szobrász munkája

Fotó: Szebeni Zsuzsa

„Ha végigkövetjük az életpályákat, megmutatkoznak közös pontok: Bánffy és Kós mindketten részt vettek IV. Károly koronázásának megszervezésében. Az isztambuli intézet (a magyarság és a törökség közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létesítették 1916-ban – szerk. megj.) létrehozásában Bánffy Miklósnak nagy szerepe volt, első ösztöndíjasa Kós Károly, mindketten a turáni nyitás hívei. Az egyik legfontosabb közös pont Bánffy és Kós életében, hogy a trianoni tragédia után útjuk nem Magyarországra vezet, hanem a magyarországi biztos megélhetés helyett szülőföldjüket, Erdélyt választják” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

Mint magyarázta, mindazokat a közéleti – olykor nagyon lehetetlen – feladatokat, ahol a képviselet nélkül maradt a kisebbség, próbálták mindketten megalapozni, és igyekeztek lehetőség szerint minden kulturális funkciót és feladatot ellátni állami támogatás nélkül. „Így létrejönnek azok az intézmények, amelyeknek mindketten alappillérei: az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Színpártoló Társaság. Létrehozzák a képzőművészek alapvető tevékenységének megalapozására a Barabás Miklós Céhet, ugyanakkor református gondnoki tevékenységükben külön figyelmet szentelnek arra, hogy az egyházkerületekben felmérjék a műemléki állapotokat és mindazokat a kegytárgyakat, amelyek felbecsülhetetlen egyház- és történelmi értéket képviselnek” – fejtette ki a színháztörténész.

Szebeni Zsuzsa kurátor, színháztörténész (jobbra) behatóan foglalkozott és foglalkozik Bánffy Miklós életművével is •  Fotó: Pesti Vigadó/Facebook Galéria

Szebeni Zsuzsa kurátor, színháztörténész (jobbra) behatóan foglalkozott és foglalkozik Bánffy Miklós életművével is

Fotó: Pesti Vigadó/Facebook

Szebeni Zsuzsa hozzátette, Bánffy és Kós tevékenységéhez kapcsolódik a Debreczeni László-féle egyházi műemléki felméréssorozat, ugyanakkor a gazdaság és mezőgazdaság modern, haladó alapjaira is nagyon nagy hangsúlyt fektettek, ezen belül összekötötte őket a lovak iránti megkülönböztetett figyelem. Kérdésünkre Szebeni Zsuzsanna arra is kitért, hogy

a tárlat egy különleges, párhuzamos életpálya szerkezetét mutatja: a két pálya közös pontjai megmutatkoznak, a koronázástól az 1937-es, a Vígszínházban bemutatott erdélyi trilógiáig, amelynek első darabja Kós Károly színházi „tűzkeresztsége”: ekkor mutatták be Budai Nagy Antal című darabját, amelynek szerzője, díszlet- és jelmeztervezője is egy személyben.

„Ezen kívül nagyon különlegesek a két tárlat számára létrehozott ólomüveg képek, amely közül az egyik, a Csaba királyfi csillagösvényen a Székely Nemzeti Múzeum ablakát mutatja be kicsinyített formában. A másik kép az Attila, isten ostora. Mindkét tervet Bánffy Miklós készítette, a kivitelező pedig ugyanaz az alkotó: Makkai András szobrász, aki 2014-ben a Székely Nemzeti Múzeum ablakát, valamint velencei mozaik feliratát készítette” – ismertette Szebeni Zsuzsanna. Arra is kitért, hogy jelentős részei a kiállításnak a partnerintézménytől, a Székely Nemzeti Múzeumtól kapott tervrajzok, amelyek azokat az elemeket, eredeti terveket mutatják be, amelyeket az utóbbi évtizedben valósítottak meg helyi alkotók Kós Károly tervei alapján.

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

„A kiállítás igazi szenzációi azok a tárgyak, amelyek kurátortársam, Kós Katalin szakmai szempontjai és a közös munka révén igazi történelmi és időutazós hangulatot adtak a kiállításnak. Hálás vagyok, hogy ezek a tárgyak mintegy »tárgyiasíthatták» Bánffy és Kós személyiségét. Különösen érdekesnek tartom azokat a közvetlen hangú leveleket, amelyek helyet kaphattak a tárlaton” – sorolta a kurátor. Mint mondta, ha ki lehetne emelni a kiállított tárgyak közül valamit, mindenképpen azt a három képeslapot szeretné megemlíteni, amelyeken Bánffy Miklós „kedves barátomnak” szólítja Kós Károlyt.

A 150 éves született Bánffy Miklós és 140 éve született Kós Károly munkásságáról szóló kiállítást elsőként Budapesten ismerhette meg a közönség •  Fotó: Liszt intézet Sepsiszentgyörgy/Facebook Galéria

A 150 éves született Bánffy Miklós és 140 éve született Kós Károly munkásságáról szóló kiállítást elsőként Budapesten ismerhette meg a közönség

Fotó: Liszt intézet Sepsiszentgyörgy/Facebook

„De nagy öröm volt végre egy olyan Erdélyi Szépmíves Céhes fotót találni a Budapesti Könyvvásárról, 1938-ból, amikor a helikoni nagyasszonyok koszorúja art deco-szerű kosztümben, divatosan ott virít a hamisítatlan erdélyi világot bemutató sátrak előtt” – mondta a kurátor. Kós Károlyról érdekes adalék, hogy 1937-ben egy budapesti riporter univerzális zseninek nevezte Kós Károlyt, aki így válaszolt:

„Univerzális zseni? Omnibusz vagyok, uraim, omnibusz, aki mindenkit felvesz, aki felkéredzkedik rá és mindenkivel tovább döcög azon az úton, amely csak a mi utunk!... Mivel foglalkozom, mit csinálok? Nehéz kérdés, talán a legnehezebb, de felelek rá: mindent csinálok!

A legnagyobb baj az, hogy hiányzik az utánpótlás, mi, öregek, lassanként kidőlünk és nem marad utánunk senki, aki a vállalt munkát tovább folytassa. Amíg élünk, amíg bírja az erőnk, mindent nekünk kell csinálni és mi mindent megcsinálunk, amire a legkisebb mód is adódik. Nekünk, öregeknek, az egyházakon belül kell megoldanunk mindenféle kulturális problémát...”

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

Amint a tárlat bemutatásában szerepel, Kós Károly és Bánffy Miklós máshonnan indultak, de ugyanarra néztek, ugyanarra tartottak. Mindhalálig tartó barátságukat Kós így jellemezte: „Én a demokrata és ő, az arisztokrata”. Mindketten, mindvégig: „a szegény édesanyához, kicsiny Erdély Nagy bajában” is hűségesek maradtak. Szebeni Zsuzsa azt is hangsúlyozta, a budapesti megnyitón a kiállítást a magyar építészet napján a magyar építészet színe-java, Novák Katalin köztársasági elnök és Lázár János miniszter is megtisztelte jelenlétével. Azt is kiemelte, külön köszönettel tartoznak a Marosvécsi Kemény János Alapítványnak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a kiállítás katalógusát gyártó Tinta kiadónak, a gyártó Artes és Kobak KFT nek, a grafikus Szebeni Szabó Róbertnek, hogy hihetetlenül igényes kivitelben valósulhatott meg a kiállítás.

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

•  Fotó: Szebeni Zsuzsa Galéria

Fotó: Szebeni Zsuzsa

korábban írtuk

Misztikum, szakralitás árad Kós Károly épületeiből: a polihisztor sepsiszentgyörgyi alkotásairól tartottak előadást Kolozsváron
Misztikum, szakralitás árad Kós Károly épületeiből: a polihisztor sepsiszentgyörgyi alkotásairól tartottak előadást Kolozsváron

Izgalmas előadással tisztelgett Kós Károly író, építész előtt a kolozsvári Györkös Mányi Albert emlékház a polihisztor születésének 140. évfordulója alkalmából.

korábban írtuk

Több eseménnyel emlékeznek Kós Károlyra Kolozsváron a polihisztor születésének 140. évfordulóján
Több eseménnyel emlékeznek Kós Károlyra Kolozsváron a polihisztor születésének 140. évfordulóján

Egy kivételes életútra, páratlan művészre, Kós Károlyra emlékeznek születésének 140. évfordulóján Kolozsváron – közölték az események szervezői.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly