A Székelyföld kulturális havilap immár 27. alkalommal fogja átadni ünnepélyes keretek között az elismeréseit
Fotó: Székelyföld folyóirat
A székelység szempontjából is fontos, Az örök székely című regénnyel jelentkezett a kolozsvári születésű, Magyarországon élő Magyary Ágnes, ezért idén az elismerés történetében az első nőként kapja meg a Székelyföld kulturális havilap Székely Bicskarend-díját. Az október 11-én átadandó díjakról Zsidó Ferenc írót, a folyóirat főszerkesztőjét, arról, hogy miként fogadja az elismerést, Magyary Ágnest kérdeztük.
2024. október 09., 19:022024. október 09., 19:02
2024. október 09., 19:152024. október 09., 19:15
Október 11-én adja át a idei díjait Csíkszeredában a Székelyföld kulturális havilap szerkesztősége. Az immár 27 éve megjelenő folyóirat főszerkesztőjét, Zsidó Ferenc írót, kritikust többek közt arról kérdeztük, mi a fő mozgatórugója annak, hogy a Székelyföld szerkesztősége fontosnak tartja kitüntetni évről-évre a lap hasábjain publikáló szerzőket. „Huszonhetedik alkalommal adjuk át a Székelyföld-díjakat, ez is jelzi azt a következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, akik az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban is nívós írásokat közöltek nálunk” – mondta el a főszerkesztő.
Magyary Ágnes Az örök székely című regényéért kapja meg a Székely Bicskarend-díjat a folyóirat szerkesztőségétől
Fotó: Magyary Ágnes archívuma
Idén a Székely Bicskarend-díj odaítélése eltér a hagyományostól, ugyanis nem férfiszerző, hanem Magyary Ágnes kolozsvári születésű, Magyarországon élő és alkotó prózaírónak ítélte oda a szerkesztőség. Zsidó Ferenctől megkérdeztük, miért esett Magyary Ágnesre a választásuk, illetve a többi díjazott esetében is fejtse ki az indoklást.
(Az örök székely, Magvető Kiadó, 2024.) jelentkezett, ami abszolút indokolttá tette, hogy ő kapja idén ezt a díjat” – fejtette ki Zsidó Ferenc. Magyary Ágnes megkeresésünkre azt mondta, nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Az örök székely című regényével első nőként kaphatja meg a Bicskarend-díjat a Székelyföld irodalmi laptól.
Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője
Fotó: Székelyföld folyóirat
„A regényem egyik fontos helyszíne Székelydálya, ahol gyerekkoromban sok nyarat töltöttem kolozsvári kislányként a nagymamámnál, és bár már Budapesten élek sok évtizede,
Zsidó Ferenc arról is beszélt, hogy ami a Székelyföld-díjasokat illeti: idén Kristó Tibor csíkszeredai költő öregkori lírai „másodvirágzását” és Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész életművét ismerik el.
Fotó: Székelyföld folyóirat
A folyóirat elismeréseit az utóbbi években-évtizedekben erdélyi és magyarországi szerzők is kapták már. Zsidó Ferencet arra kértük, hogy készítsen kis statisztikát „madártávlatból”, milyen arányban kapták erdélyiek/székelyföldiek és milyen arányban magyarországiak. Arra is kértük, mondja el, mik a szerkesztőség fő szempontjai a díj odaítélésekor. „Évente két Székelyföld-díjat adunk át, ezenkívül egy Bicskarend-díjat és egy Szabó Gyula-emlékdíjat. Az egyik Székelyföld-díj mindig irodalmi, a másikkal – vetésforgóban – néprajzosok, illetve történészek munkásságát ismerjük el. A Székelyföld-díjasok nagyobb része erdélyi/székelyföldi, ez az a díj, amellyel elsődlegesen szűkebb pátriánk szerzőit jutalmaztuk/jutalmazzuk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.
„Nem tudom mindet felsorolni, a teljes lista a szerkesztőség falán van, érdemes ellátogatni hozzánk, megtekinteni. De magyarországi szerző is van köztük is, elég, ha csak Halász Péter néprajzkutatót, Láng Gusztáv erdélyi származású, Magyarországon élő irodalomtörténészt, vagy Romsics Ignác történészt említem. Ezzel szemben a Székely Bicskarend-díjat – amelyet 2004 óta adunk át – kimondottan nem erdélyi, hanem elsősorban magyarországi szerzők kaphatják meg, olyanok, akik számos szállal kötődnek a Székelyföldhöz. A laphoz és a régióhoz is. A díjazottakat ezzel a gesztussal egy kicsit tiszteletbeli székelyekké avatjuk” – fejtette ki a főszerkesztő. Mint mondta, a teljes listát itt sem sorolná, de Buda Ferenctől Háy Jánoson át Darvasi Lászlóig sokan megkapták már, és amint tudja, boldog tulajdonosai most is bicskájuknak.
Fotó: Székelyföld folyóirat
Olyan – jellemzően székelyföldi – szárnypróbálgató tehetségeket próbálunk „felfedezni” és e díj által megerősíteni, akikben látjuk a potenciált a folytatásra. Idén Horváth Szekeres István csíkszeredai prózaíró a kiszemeltünk” – mondta el Zsidó Ferenc.
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!