Varga László Edgár, Serestély Zalán és Fischer Botond a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Fodor Enikő
Bár egyaránt különböznek az idősebb és a fiatalabb nemzedéktől, olyan értelemben nem alkotnak külön irodalmi generációt, mint az Előretolt Helyőrség tagjai, akiknek saját programjuk volt. Egymáshoz képest is másképp szólalnak meg – értettek egyet Varga László Edgár és Serestély Zalán köteteik kettős kolozsvári bemutatóján.
2017. december 15., 18:412017. december 15., 18:41
2017. december 15., 19:112017. december 15., 19:11
Az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) közös kiadványait, Varga László Edgár bejárónőm: isten című verseskötetét, valamint Serestély Zalán Az állomás 3 kutyái című prózakötetét Fischer Botond mutatta be csütörtök este a Bulgakov kávéházban.
A felolvasásokkal tarkított beszélgetésen először azt tisztázták a szerzők, hogy nem posztmodern irodalmat képviselnek. Serestély Zalán megjegyezte: bölcsészhallgató korában is létezett már a posztmodern kritikája. Ficher Botond kérdésére ugyanakkor kijelentette:
Varga László Edgár ugyanakkor rámutatott: miközben az Előretolt Helyőrség kortárs íróinak, költőinek volt közös irodalmi programjuk, addig az ő esetükben nem lehet erről beszélni.
Most megjelent verseskötete három évig készült, az volt a célja, hogy feldolgozza az állandóan visszatérő témát, istent, és az ebből a „játékból” született versekről egy dolog biztosan kijelenthető: nincs bennük istenkáromlás.
Serestély Zalán a témához kapcsolódva elmondta: nála nem istenkeresésről van szó, arról írt, hogy mennyire erőteljes az állat elnyomása a keresztény kultúrában.
Szóba került az is, hogy mindkét szerző kisvárosból származik. Varga László Edgár szerint szülővárosa, Székelyhíd, bár névlegesen város,nem érdemli ki a jelzőt. A települést ugyanis kettősség jellemzi: egyrészt mindenkinek van még földje, de nem annyi, hogy meg tudjon élni belőle, ezért az embereknek munkát kell vállalniuk, a kertjük megmunkálásával csak azután tudnak foglalkozni, hogy a gyárban „a belüket is kidolgozták”.
Serestély Zalán - aki Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt élt - számára az erőszak hagyományozódása számított jobban. „Az erőszak bizonyos intézményeit ezekben a kisvárosokban a hagyománnyal próbálják meg igazolni” – jelentette ki. Úgy vélte, kisvároson az emberek jobban rá vannak utalva arra, hogy a hagyományra hivatkozzanak, amikor megindokolják cselekedeteiket.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!