Szilágyi Aladár 76 évet élt
Fotó: Várad folyóirat
Türelemmel viselt, hosszú szenvedés után életének 77. évében kedden hajnalban elhunyt Szilágyi Aladár Spectator-díjas nagyváradi író, újságíró, helytörténész – közölte honlapján a Várad folyóirat.
2020. március 17., 11:032020. március 17., 11:03
2020. március 17., 11:052020. március 17., 11:05
A nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében nevet szerzett író a Várad folyóirat alapító szerkesztője, az Erdélyi Riport hetilap szerkesztője volt, a Bihari Napló egykori munkatársa, igazgatója, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka, számos történelmi, irodalmi tematikájú interjú- és riportkötet szerzője. Temetéséről később intézkednek.
Középiskolai tanulmányait Aradon végezte (1961), majd a câmpinai Energetikai Főiskolán nyert erősáram-technikusi képzettséget (1963); később elvégezte a BBTE Filozófiai Fakultását is (1972). Az 1989-es rendszerváltásig a nagyváradi Városi Közüzemek alkalmazottja.
1990–98 között a Kelet–Nyugat főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője; 1991-től a Bihari Napló belső munkatársa, 1992-től főszerkesztő-helyettese, 1994–96 között a lap kiadóvállalatának igazgatója, több mint 40 kiadványának szerkesztője. Ebben az időszakban a lap kiadójánál több helytörténeti munkát jelentetett meg (Csernák Béla: A váradi református egyház története; Hegyesi Márton: Bihar vármegye az 1848–49-es szabadságharcban). 1991–98 között a Királyhágómelléki református egyházkerület főgondnoka, 1996–2000 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke.
2003-tól a Várad című folyóirat, 2004-től az Erdélyi Riport szerkesztője. Itt jelent meg 2005 nyarától riportsorozata, amelyben közel száz máramarosi, partiumi, bánsági, olténiai és dobrudzsai település apró nemzetiségi szórványainak életét, megmaradásuk titkait tárta fel. Ez a sorozat kötetbe gyűjtve A Klisszúra titkai (Zárványok és szórványok a Partiumtól Dobrudzsáig) címmel, Szűcs László előszavával jelent meg (Nagyvárad, é. n.). Riportjai egyben a magyarok által is lakott helységek és az ott élő emberek bemutatása, egyes jeles személyiségről szóló riportjai szintén forrásértékűek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!