Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Elhunyt 87 éves korában Gálfalvi Zsolt erdélyi irodalom- és színikritikus, esszéíró, szerkesztő, a marosvásárhelyi színház egykori igazgatója – közölte csütörtökön a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közösségi oldalán.
2021. július 22., 23:352021. július 22., 23:35
2021. július 24., 11:472021. július 24., 11:47
Gálfalvi Zsolt 1933-ban született Marosvásárhelyen, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát 1955-ben. 1951-től az Utunk folyóirat szerkesztőségében dolgozott, majd 1956-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1962-től főszerkesztő-helyettese.
1969-ben Bukarestbe költözött, ott az Előre és A Hét főszerkesztő-helyettese volt. Az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, az Új Élet és az Előre hasábjain közölt irodalmi és színházi kritikáin kívül román és német folyóiratokban is jelen volt tanulmányokkal, esszékkel. Első kötetébe (Írók, könyvek, viták. 1958) pályája első szakaszában született irodalomkritikai cikkeit és tanulmányait gyűjtötte össze.
Az írás értelme című második kötetében (1977) olyan kortárs írók, költők műveit elemzi, mint Asztalos István, Balogh Edgár, Farkas Árpád, Kacsó Sándor, Kovács György, Majtényi Erik, Nagy István, Sütő András, Szász János, Szemlér Ferenc, Szilágyi István. Színházi jegyzeteit Prospero szigetén címen adta közre. Élénk visszhangot váltott ki 1981-ben indult „élő irodalmi folyóirata”, a bukaresti Román Televízió magyar adásában Sokszemközt című rovata, amelyben kortárs romániai magyar írókkal beszélgetett.
Gálfalvi Zsolt a Krónika 1999-es alapításakor lapunk szerkesztőbizottságának tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!