Fotó: Facebook/Farkas Árpád
Vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője – közölte hétfőn honlapján a napilap. Farkas Árpádot szerdán temetik Sepsiszentgyörgyön, az új szemerjai temetőben.
2021. február 08., 10:412021. február 08., 10:41
2021. február 08., 13:222021. február 08., 13:22
Farkas Árpád 1944. április 3-án született Siménfalván. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja: 1957-61 között a volt katolikus gimnázium diákja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzi. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-ig Vajnafalván tanít, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a Megyei Tükör alapító munkatársa. 1968-ban megjelenik első kötete, a Másnapos ének – idézte fel a Háromszék napilap.
1969-ben résztvevője a Kapuállító című, főképpen a Megyei Tükör köré szerveződő alkotókat bemutató antológiának. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja. Ekkor lát napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör. 1979-ben harmadik verseskönyve is megjelenik, Alagutak a hóban címmel, 1983-ban jelenik meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötete jelenik meg, 1998-ben utánnyomásban is. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig Háromszék főszerkesztője. Ezt követően a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.
Farkas Árpád munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között már 1985-ben megkapta a Román Írószövetség prózadíját, 1993-ban a József Attila-díjat, 2002-ben a Balassi Emlékkardot. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja Díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette – emlékeztetett a Háromszék.
A költő nemrég annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallotta Farkas Árpád, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
szóljon hozzá!