Demény Attila zeneszerző szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt, több mint húsz operát rendezett
Fotó: Forrás: Budapest Music Center
Elhunyt 66 éves korában Demény Attila Erkel Ferenc-díjas kolozsvári operarendező, zeneszerző, zongoraművész, a Kolozsvári Magyar Opera rendezője – közölte kedden a kincses városi intézmény.
2021. május 11., 14:232021. május 11., 14:23
Demény Attila a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd 1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán operarendezői képesítést szerzett. A kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője, majd főrendezője volt.
Szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt, több mint húsz operát rendezett. Demény Attilát tavaly márciusban Erkel Ferenc-díjjal tüntette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából. A zeneszerző akkor a Krónikának azt mondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti az elismerést, és azért is boldog, hogy kolozsvári zeneszerzőnek adták a rangos díjat.
„Természetesen nem a díjakért dolgozik az ember, de elégtétellel tölt el, ha honorálnak. Ha nem ülök mindennap a kottatartó előtt, fölöslegesnek érzem magam – és így van ez mindig, akkor is, ha koronavírus-járvány van éppen” – mondta a díjazott. Demény Attila zeneszerzői munkásságát kiváló szakmai felkészültség és a 20. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemezte. Ez a nem túlbonyolított, expresszionista beszédmód képes arra, hogy általa a századforduló fontos közép-kelet-európai történetei fogalmazódjanak meg.
Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992), és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995). Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara-, és zenekari estje volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!