A kötet borítóján gróf Mikó Imre és Rhédey Mária grófnő arcképe látható
Fotó: kötetborító
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében. A több szempontból is izgalmas kötet nemcsak a házastársak egymáshoz fűződő meghitt kapcsolatára világít rá, hanem az írások keletkezésének okára és körülményeire is.
2021. október 02., 14:432021. október 02., 14:43
2021. október 02., 14:452021. október 02., 14:45
Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő 1848–1849-es leveleskönyvének első erdélyi bemutatóját tartják a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A frissen napvilágot látott könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ismerheti meg a közönség szombaton 17 órakor a Liszt Intézet szervezésében.
A képmelléklettel, szómagyarázatokkal, bibliográfiával ellátott levelezéskötetet Lipthay Endre és Somogyi Gréta rendezte sajtó alá.
A szentgyörgyi bemutatón Somogyi Gréta irodalomtörténész és József Álmos helytörténész is jelen lesz, ünnepi beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője – közölte az intézet.
Gróf Mikó Imre, a frissen kinevezett erdélyi kincstárnok 1848. január 13-án vetette papírra az első levelet Kolozsváron maradt feleségének, Rhédey Mária grófnőnek, miután megérkezett Nagyszebenbe, új hivatali állomáshelyére. A lényeges életmódbeli változás következményeként jött létre az a bensőséges hitvesi levelezés, amelyet most kötetben közreadnak.
Mikó Imre 1848 januárjától tartózkodott Nagyszebenben, az erdélyi kincstartóság székhelyén. Majd a márciusi forradalom eseményei következtében, tárgyalások céljából májusban Budára, onnan Bécsbe, majd az uralkodót követve Innsbruckba utazott. 1848 júniusában tért vissza Erdélybe, amit télen újabb hivatali út követett Bécsbe.
A több szempontból is izgalmas a kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848–49-ben keletkezett, valamint gróf Mikó Imre, akit sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenysége miatt már a kortársak is „Erdély Széchenyijeként” emlegették, közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre. Az önmagukban is megható levelek nem egy levéltár poros aktái között vártak felfedezésükre, hanem elegánsan bekötve, kastélyok könyvespolcán az utódok számára is elérhetők voltak száz éven keresztül, legalábbis 1945-ig.
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található eredeti leveleket egybefoglaló könyvecske a házaspár 1848. január 13-a és 1849. január 30-a között, tehát egy esztendő leforgása alatt írt leveleit tartalmazza. Továbbá itt olvashatók Rhédey Mária 1848 decembere után Könyörgés férjemért fohászának és negyedik gyermekük születése előtt bő egy hónappal, 1849. február 15-én férje számára írt, Hagyatkozó búcsúlevél címet viselő, végrendeletszerű megnyilatkozásai is.
Fotó: Facebook/Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt.
A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása. 1867-től 1876-ig a Magyar Történelmi Társulat első elnöke.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
szóljon hozzá!