A kötet borítóján gróf Mikó Imre és Rhédey Mária grófnő arcképe látható
Fotó: kötetborító
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében. A több szempontból is izgalmas kötet nemcsak a házastársak egymáshoz fűződő meghitt kapcsolatára világít rá, hanem az írások keletkezésének okára és körülményeire is.
2021. október 02., 14:432021. október 02., 14:43
2021. október 02., 14:452021. október 02., 14:45
Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő 1848–1849-es leveleskönyvének első erdélyi bemutatóját tartják a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A frissen napvilágot látott könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ismerheti meg a közönség szombaton 17 órakor a Liszt Intézet szervezésében.
A képmelléklettel, szómagyarázatokkal, bibliográfiával ellátott levelezéskötetet Lipthay Endre és Somogyi Gréta rendezte sajtó alá.
A szentgyörgyi bemutatón Somogyi Gréta irodalomtörténész és József Álmos helytörténész is jelen lesz, ünnepi beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője – közölte az intézet.
Gróf Mikó Imre, a frissen kinevezett erdélyi kincstárnok 1848. január 13-án vetette papírra az első levelet Kolozsváron maradt feleségének, Rhédey Mária grófnőnek, miután megérkezett Nagyszebenbe, új hivatali állomáshelyére. A lényeges életmódbeli változás következményeként jött létre az a bensőséges hitvesi levelezés, amelyet most kötetben közreadnak.
Mikó Imre 1848 januárjától tartózkodott Nagyszebenben, az erdélyi kincstartóság székhelyén. Majd a márciusi forradalom eseményei következtében, tárgyalások céljából májusban Budára, onnan Bécsbe, majd az uralkodót követve Innsbruckba utazott. 1848 júniusában tért vissza Erdélybe, amit télen újabb hivatali út követett Bécsbe.
A több szempontból is izgalmas a kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848–49-ben keletkezett, valamint gróf Mikó Imre, akit sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenysége miatt már a kortársak is „Erdély Széchenyijeként” emlegették, közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre. Az önmagukban is megható levelek nem egy levéltár poros aktái között vártak felfedezésükre, hanem elegánsan bekötve, kastélyok könyvespolcán az utódok számára is elérhetők voltak száz éven keresztül, legalábbis 1945-ig.
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található eredeti leveleket egybefoglaló könyvecske a házaspár 1848. január 13-a és 1849. január 30-a között, tehát egy esztendő leforgása alatt írt leveleit tartalmazza. Továbbá itt olvashatók Rhédey Mária 1848 decembere után Könyörgés férjemért fohászának és negyedik gyermekük születése előtt bő egy hónappal, 1849. február 15-én férje számára írt, Hagyatkozó búcsúlevél címet viselő, végrendeletszerű megnyilatkozásai is.
Fotó: Facebook/Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt.
A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása. 1867-től 1876-ig a Magyar Történelmi Társulat első elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!