A kötet borítóján gróf Mikó Imre és Rhédey Mária grófnő arcképe látható
Fotó: kötetborító
Az „Erdély Széchenyijeként” emlegetett gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária 1848–1849-es leveleskönyvét mutatják be a hét végén Háromszéken a Liszt Intézet szervezésében. A több szempontból is izgalmas kötet nemcsak a házastársak egymáshoz fűződő meghitt kapcsolatára világít rá, hanem az írások keletkezésének okára és körülményeire is.
2021. október 02., 14:432021. október 02., 14:43
2021. október 02., 14:452021. október 02., 14:45
Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő 1848–1849-es leveleskönyvének első erdélyi bemutatóját tartják a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A frissen napvilágot látott könyvet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében ismerheti meg a közönség szombaton 17 órakor a Liszt Intézet szervezésében.
A képmelléklettel, szómagyarázatokkal, bibliográfiával ellátott levelezéskötetet Lipthay Endre és Somogyi Gréta rendezte sajtó alá.
A szentgyörgyi bemutatón Somogyi Gréta irodalomtörténész és József Álmos helytörténész is jelen lesz, ünnepi beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője – közölte az intézet.
Gróf Mikó Imre, a frissen kinevezett erdélyi kincstárnok 1848. január 13-án vetette papírra az első levelet Kolozsváron maradt feleségének, Rhédey Mária grófnőnek, miután megérkezett Nagyszebenbe, új hivatali állomáshelyére. A lényeges életmódbeli változás következményeként jött létre az a bensőséges hitvesi levelezés, amelyet most kötetben közreadnak.
Mikó Imre 1848 januárjától tartózkodott Nagyszebenben, az erdélyi kincstartóság székhelyén. Majd a márciusi forradalom eseményei következtében, tárgyalások céljából májusban Budára, onnan Bécsbe, majd az uralkodót követve Innsbruckba utazott. 1848 júniusában tért vissza Erdélybe, amit télen újabb hivatali út követett Bécsbe.
A több szempontból is izgalmas a kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848–49-ben keletkezett, valamint gróf Mikó Imre, akit sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenysége miatt már a kortársak is „Erdély Széchenyijeként” emlegették, közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre. Az önmagukban is megható levelek nem egy levéltár poros aktái között vártak felfedezésükre, hanem elegánsan bekötve, kastélyok könyvespolcán az utódok számára is elérhetők voltak száz éven keresztül, legalábbis 1945-ig.
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található eredeti leveleket egybefoglaló könyvecske a házaspár 1848. január 13-a és 1849. január 30-a között, tehát egy esztendő leforgása alatt írt leveleit tartalmazza. Továbbá itt olvashatók Rhédey Mária 1848 decembere után Könyörgés férjemért fohászának és negyedik gyermekük születése előtt bő egy hónappal, 1849. február 15-én férje számára írt, Hagyatkozó búcsúlevél címet viselő, végrendeletszerű megnyilatkozásai is.
Fotó: Facebook/Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt.
A kiegyezést követő első magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztereként (1867–1870) nevéhez fűződik a Magyarországot Erdéllyel összekötő vasúti pálya kiépítése, valamint az állami vasúttársaság, a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődjének megalapítása. 1867-től 1876-ig a Magyar Történelmi Társulat első elnöke.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!