Fotó: Biró István
A nyolcvanas évek valóságshow-jának nevezte Visky András rendező Dragomán György Kalucsni című drámáját, melyet szerdán mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2016. november 14., 16:282016. november 14., 16:28
2016. november 14., 17:522016. november 14., 17:52
A szerdai ősbemutatóról a színház stúdiótermében, a felállított díszlet előtt beszéltek az alkotók egy hétfői sajtótájékoztatón. A Miklósi Dénes által tervezett díszlet egy 80-as évekbeli bútorokkal, tárgyakkal és képekkel berendezett emeleti tömbházlakás keresztmetszete; üvegfal választja le a nézőtérről.
Visky András kijelentette: az előadás voltaképpen bevezetés a nyolcvanas évekbe. A történet középpontjában álló családnak az válik az egyetlen céljává, hogy elhagyja az országot. Ezáltal azonban belekerül a kommunista politikai rendőrség, a Szekuritáte látókörébe, és „a rendszer bedarálja őket\". Az előadás a háromgenerációs család két házkutatás közötti történetét jeleníti meg, Visky András szerint úgy, hogy a nyolcvanas éveket megélt nézők maguk is hozzátehessék a saját történetüket, de a kor tapasztalatával nem rendelkező mai középiskolások is megértsék a rendszer lényegét.
„Azt mondhatnánk, hogy túl vagyunk a nyolcvanas éveken, de nem” – jelentette ki a rendező, aki szerint feldolgozásra vár minden, ami nem lett az elmúlt harminc évben közbeszéd tárgyává, nem lett a mai gyermekek ismeretévé. Hozzátette: a lakásbelsőt a közönségről leválasztó üvegfallal azt szerette volna érzékeltetni, hogy mindaz, ami látszik, élő színház, de egyben múzeum is. Az előadás nézői számára az üvegfalon kívül olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyeket erdélyi értelmiségiekről: Gál Ernőről, Kántor Lajosról, Cs. Gyímesi Éváról, Könczey Ádámról és Markó Béláról készített a Szekuritáte.
A családapát alakító Dimény Áron elmondta, szülőként is lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a 21. században is azok a normák szerint építi fel az életét, amelyekben a 80-as években szocializálódott. „Ha ez a kollektív öntudatunkban elsikkad, fennáll annak az esélye, hogy elkezdjük ismételni a múltat. Nem szeretném, hogy a gyermekeim megéljék a diktatúra élményét” – magyarázta személyes olvasatát Dimény Áron. Az előadás további főbb szerepeiben Kézdi Imola, Sigmond Rita, Kali Andrea, Albert Csilla és Szűcs Ervin láthatók. A jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
szóljon hozzá!