Demény Attila
Fotó: Csíki Játékszín
Demény Attila kolozsvári zeneszerzőt, zenei rendezőt, operarendezőt, karmestert, zongoraművészt, a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagját is Erkel Ferenc-díjjal tüntette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából.
2020. március 15., 17:572020. március 15., 17:57
2020. március 15., 18:442020. március 15., 18:44
Ugyanakkor a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta dr. Angi István zeneesztéta, kritikus, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia nyugalmazott professzora részére az erdélyi felsőfokú magyar nyelvű zeneoktatás 1990 utáni újraindításában vállalt fontos szerepe, valamint interdiszciplináris szemléletű zeneesztétikai kutatásai elismeréseként.
Demény Attila a Krónika megkeresésére elmondta,
Mint mondta, a jelenlegi járványügyi helyzet miatt nem vehette át személyesen az Erkel-díjat, azonban örül, hogy elismerték zeneszerzői munkásságát. „Természetesen nem a díjakért dolgozik az ember, de elégtétellel tölt el, ha honorálnak. Ha nem ülök mindennap a kottatartó előtt, fölöslegesnek érzem magam – és így van ez mindig, akkor is, ha koronavírus-járvány van éppen” – mondta a díjazott.
Demény Attila 1955-ben született Kolozsváron, a magyar zenei élet jelentős személyisége, aki külföldön is hírnevet szerzett magának. Zeneszerzői munkásságát kiváló szakmai felkészültség és a 20. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemzi. Ez a nem túlbonyolított, expresszionista beszédmód képes arra, hogy általa a századforduló fontos közép-kelet-európai történetei fogalmazódjanak meg.
Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992), és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995). Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara-, és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt. Több mint húsz opera rendezője.
Kiváló Művész díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt András Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét Magyarország kormánya március 15. alkalmából.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!