Demény Attila
Fotó: Csíki Játékszín
Demény Attila kolozsvári zeneszerzőt, zenei rendezőt, operarendezőt, karmestert, zongoraművészt, a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagját is Erkel Ferenc-díjjal tüntette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából.
2020. március 15., 17:572020. március 15., 17:57
2020. március 15., 18:442020. március 15., 18:44
Ugyanakkor a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta dr. Angi István zeneesztéta, kritikus, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia nyugalmazott professzora részére az erdélyi felsőfokú magyar nyelvű zeneoktatás 1990 utáni újraindításában vállalt fontos szerepe, valamint interdiszciplináris szemléletű zeneesztétikai kutatásai elismeréseként.
Demény Attila a Krónika megkeresésére elmondta,
Mint mondta, a jelenlegi járványügyi helyzet miatt nem vehette át személyesen az Erkel-díjat, azonban örül, hogy elismerték zeneszerzői munkásságát. „Természetesen nem a díjakért dolgozik az ember, de elégtétellel tölt el, ha honorálnak. Ha nem ülök mindennap a kottatartó előtt, fölöslegesnek érzem magam – és így van ez mindig, akkor is, ha koronavírus-járvány van éppen” – mondta a díjazott.
Demény Attila 1955-ben született Kolozsváron, a magyar zenei élet jelentős személyisége, aki külföldön is hírnevet szerzett magának. Zeneszerzői munkásságát kiváló szakmai felkészültség és a 20. századi zenei nyelveket sajátos hangvételben egyesítő egyéni stílus jellemzi. Ez a nem túlbonyolított, expresszionista beszédmód képes arra, hogy általa a századforduló fontos közép-kelet-európai történetei fogalmazódjanak meg.
Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992), és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995). Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara-, és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt. Több mint húsz opera rendezője.
Kiváló Művész díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt András Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét Magyarország kormánya március 15. alkalmából.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
szóljon hozzá!