Győrffy András, Szélyes Ferenc és Kárp György a Csehov-novellák alapján készült előadásban
Fotó: Spektrum Színház
Egy sikerdarab színházat keres, pontosabban előadótermet. Kiss Csaba nyolc Csehov-novellából összegyúrt De mi lett a nővel? című alkotása, amelyben három marosvásárhelyi színész lép fel, három előadás után terem nélkül maradt.
2022. október 27., 19:252022. október 27., 19:25
Sikertörténetnek indult, és a nézők meg a kritikusok visszaigazolásaiból ítélve az is lett. Csakhogy Kiss Csaba Anton Pavlovics Csehov nyolc novellájából összegyúrt, De mi lett a nővel? című kamaradarabja három előadás után előadóterem nélkül maradt.
A Gyulai Várszínház produkcióját Béres László kolozsvári rendező vitte színre három marosvásárhelyi tapasztalt és rendkívül közkedvelt, de a Nemzeti által az utóbbi évtizedben mellőzött színésszel: Győrffy Andrással, Kárp Györggyel és Szélyes Ferenccel. A díszlet és a jelmez szintén vásárhelyi alkotó, Szélyes Andrea nevéhez fűződik. Az előadás bemutatóját az anyaországi határmenti város kamaratermében tartották ez év augusztus 9-én.
A férfimesének nevezett előadást alkotói „hazahozták” Marosvásárhelyre, és még kétszer játszották telt ház előtt a Spectrum Színház főtéri termében. „Sajnos a történet itt félbeszakadt. Gyulán csak egyszer kellett játszanunk, de mivel a próbák javarészét Vásárhelyen, a Spectrumnál tartottuk, ennek fejében itt is bemutathattuk két alkalommal.
De mindez nem baj; az igazi gondot a hogyan tovább jelenti” – mondta el a Krónikának Szélyes Ferenc. Hozzátette, jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy Marosvásárhelyen nincs hol játszaniuk a produkciót. Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Színház új ügyvivő igazgatójával, akinek tetszett az ötlet, de a zsúfolt program okozta teremhiányra hivatkozva januárra napolta el a végső döntést.
Azzal a kikötéssel, hogy addig Marosvásárhelyen és környékén ne tartsanak újabb előadásokat. Szélyes szerint Pál D. Attila álláspontja teljesen érthető és elfogadható. Csakhogy, mint fogalmazott, egy előadás, ha huzamosabb ideig nem játsszák, meghal.
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
a várbeli bástyákban kialakított játékterek túl kicsik erre, a Maros Művészegyüttes terme túl nagy, és ugyanez a helyzet az ifjúsági házzal is. A tájolás nehézkes és költséges lenne. Maradna talán a bábszínház, amelynek igazgatója, Gabriel Cadariu szívesen látná a produkciót.
Illetve esetleges magyarországi meghívások, ugyanis az előadás bekerült (maximális pontszámmal) a Déryné-programba, ami azt jelenti, hogy az anyaország területén bárki meghívhatja, mindenféle költséget az állam fedez. Egyelőre egy március 6-i előadás körvonalazódik a Pesti Vigadóban. Azért feltételes módban, mert a gázárak miatt november elsejétől Magyarországon több színház is bezárhat.
„Rengeteg munkánk van ebben az előadásban. Sok és nehéz a szövege, olyan, hogy olykor fizikai fájdalmat okoz. De a nézők nagyon szeretik” – sorolt néhány okot Szélyes Ferenc arra, amiért kár lenne, ha nem játszhatnák a produkciót. Amit most is nagy sikerrel játszanak magyarországi és felvidéki társulatok. Az erdélyi különítmény gyulai bemutatójáról Balogh Tibor színikritikus a Magyar Teátrum Online portálon a következőképpen fogalmaz:
Ez ilyenkor derülhet ki, ha szép korú, sokat megélt, nagy múltú lexikonszínészek játsszák, betöltve a szöveg mögé pályájuk/életük összes tapasztalatát. Az innováció ragályos. További képzavarokkal szólva, a nézőtér díszletként szolgáló falai közt álltában rohan az idő, színész és közönsége közös padlón evez, s a nagyérdemű az idézőjel-bójákat magabiztosan kerülgetve kormányozza képzeletét a saját érzelemtörténete felé. A sikeres találkozás hangjele a vastaps.” Utóbbi nem csak Gyulán, Marosvásárhelyen is felhangzott.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
szóljon hozzá!