Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

•  Fotó: Látó/Facebook

Fotó: Látó/Facebook

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Krónika

2024. április 11., 16:242024. április 11., 16:24

A Marosvásárhelyen szerkesztett folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pár hete közölte, hogy díjat alapít a 64 éves korában elhunyt Kossuth-díjas erdélyi magyar költő emlékére. „Kovács András Ferenc életműve kiemelkedő helyet foglal el a jelenkori magyar lírában, és meggyőződésünk szerint fontos, értékes példa marad a kortársak és utódok számára is” – írták.

A 2024-es díjazott kilétét csütörtökön ismertették, a Látó Facebook-oldalán közzétett bejelentés szerint a díjátadó ünnepséget szombaton 17 órától tartják Marosvásárhelyen, a Studium Hubban.

Amint az MTI írta, a rendezvényen Markó Béla költő mond köszöntőbeszédet és Mészáros Márton irodalomtörténész tart előadást Kovács András Ferenc költészetéről. Laudációt mond Balázs Imre József költő, közreműködnek Gecse Ramóna, Nagy Dorottya és Tollas Gábor színművészek.

Az alapítók ismertetője szerint a kitüntetésben azon 65-ik életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, „akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység”. A 2000 eurós pénzjutalommal járó díjat évenként egyszer adják át a szakmai kuratórium döntése alapján Marosvásárhelyen, támogatói Maros megye önkormányzata és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. A decemberben elhunyt Kovács András Ferencre csütörtökön, a magyar költészet napján Kolozsváron, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön is rendezvényekkel emlékeznek.

Csehy Zoltán felvidéki magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus 1973. november 26-án született Pozsonyban. 1998-ban magyar-latin szakon végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen, majd a budapesti ELTÉ-n doktorált.

Költőként vált ismertté, majd számos műfordításkötete látott napvilágot, magyarította többek közt az ókori erotikus költészet gyöngyszemeit. Tanulmányait, esszéit szintén publikálta kötetben, kritikái különféle irodalmi folyóiratokban, zenei tárgyú írásai a pozsonyi Új Szóban jelentek meg. 1992-1993-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője volt.

2002-től a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója. 2009-ben József Attila-díjjal, 2020-ban Déry-díjjal tüntették ki. 2022-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztálya tiszteleti tagjává választották.

korábban írtuk

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

korábban írtuk

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”
2025. március 27., csütörtök

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta

A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta
2025. március 26., szerda

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását

A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását
2025. március 26., szerda

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel

Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel
2025. március 26., szerda

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége

Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége
2025. március 26., szerda

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban

Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
2025. március 25., kedd

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok

Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok
2025. március 24., hétfő

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről
2025. március 23., vasárnap

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja

Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja
2025. március 23., vasárnap

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában