Fotó: Látó/Facebook
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
2024. április 11., 16:242024. április 11., 16:24
A Marosvásárhelyen szerkesztett folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pár hete közölte, hogy díjat alapít a 64 éves korában elhunyt Kossuth-díjas erdélyi magyar költő emlékére. „Kovács András Ferenc életműve kiemelkedő helyet foglal el a jelenkori magyar lírában, és meggyőződésünk szerint fontos, értékes példa marad a kortársak és utódok számára is” – írták.
Amint az MTI írta, a rendezvényen Markó Béla költő mond köszöntőbeszédet és Mészáros Márton irodalomtörténész tart előadást Kovács András Ferenc költészetéről. Laudációt mond Balázs Imre József költő, közreműködnek Gecse Ramóna, Nagy Dorottya és Tollas Gábor színművészek.
Az alapítók ismertetője szerint a kitüntetésben azon 65-ik életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, „akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység”. A 2000 eurós pénzjutalommal járó díjat évenként egyszer adják át a szakmai kuratórium döntése alapján Marosvásárhelyen, támogatói Maros megye önkormányzata és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. A decemberben elhunyt Kovács András Ferencre csütörtökön, a magyar költészet napján Kolozsváron, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön is rendezvényekkel emlékeznek.
Költőként vált ismertté, majd számos műfordításkötete látott napvilágot, magyarította többek közt az ókori erotikus költészet gyöngyszemeit. Tanulmányait, esszéit szintén publikálta kötetben, kritikái különféle irodalmi folyóiratokban, zenei tárgyú írásai a pozsonyi Új Szóban jelentek meg. 1992-1993-ban az Irodalmi Szemle szerkesztője volt.
2002-től a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója. 2009-ben József Attila-díjjal, 2020-ban Déry-díjjal tüntették ki. 2022-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztálya tiszteleti tagjává választották.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
szóljon hozzá!