László Noémi költő: „a jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál”
Fotó: Beliczay László
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő, akinek eddig tizenegy verseskötete és egy meséket felsorakoztató könyve látott már napvilágot.
2024. április 11., 09:572024. április 11., 09:57
A költészet napját 1964 óta ünneplik április 11-én, József Attila születésnapján a magyar nyelvterületen. Ezen a napon Erdély-szerte is szerveznek a költészetre összpontosító rendezvényeket a különböző kulturális intézmények, iskolák. Maratoni vagy rövidebb lélegzetű felolvasásokkal, meghívott költőkkel, kerekasztal-beszélgetésekkel tisztelegnek a vers előtt.
László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költőt arról kérdeztük, miért jó a világnak az, hogy egyáltalán létezik vers. Kérdésünkre úgy válaszolt, a vers alternatíva, amivel sokunk csak ritkán él, mert „dolgunk van”.
László Noémi a marosvásárhelyi könyvvásáron dedikálás közben
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
– fogalmazott a költő. Azt is megkérdeztük tőle, meglátása szerint mik a jó és a rossz vers ismérvei, azaz mitől lesz jó vagy rossz egy költemény.
„A rossz vers hamis. Szavai nem leplezik a hozzáértés, az odaadás, az ihlet, az avatottság hiányát. A jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál” – szögezte le László Noémi.
Kérdésünkre, hogy melyik a kedvenc verse, azt válaszolta, hogy nincsen ilyen. „Sokféle vers tetszik, melyek nem összemérhetők. Kavarognak bennem magyar, román, angol, francia, német versek eredetiben és sokegyéb más, magyar fordításban.
– mondta el kolozsvári költő.
László Noémi költő, műfordító 1973-ban született Kolozsváron. Magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, tolmácsfordítóként dolgozik. Tizenegy verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. 2020 őszétől a Kolozsváron megjelenő Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.
Tizenegy verseskötet után most meséket tartalmazó kötettel jelentkezik László Noémi kolozsvári költő: a Gutenberg kiadónál lát napvilágot a Keljfeljancsi – mesék hívőknek és hitetleneknek című könyve, amelyet Tomos Tünde illusztrált.
Darázsolás – ez a neve László Noémi költő és Kürti Andrea grafikusművész, illusztrátor legújabb projektjének, amelyet az alkotópáros több közös kötetét megjelentető csíkszeredai Gutenberg Kiadó kezdeményezett.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!