Fotó: Archív
A 115 éve született Dsida Jenőre emlékeznek kedden Budapesten az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezésére: azon a házon koszorúzzák meg a négy éve elhelyezett emléktáblát, ahol a költő az első világháború előtt lakott. Dsida szülővárosában, Szatmárnémetiben a hétvégén tartottak ünnepséget. A megemlékezésekről Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2022. május 16., 21:112022. május 16., 21:11
Budapesten is megemlékeznek a 115 éve született Dsida Jenő költőről, műfordítóról: kedden koszorúzzák meg a 14. kerületben az Ilka utca 15 szám alatti, egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát – közölte az eseményt kezdeményező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben, Binder Jenő Emilként, apja Dsida Aladár volt. Szatmáron is megemlékeztek a költőről, a hétvégén tartották a Dsida–Páskándi–Jakabffy Napokat.
Jakabffy Elemér volt az alapító szerkesztője a 20. századi Európa legjelentősebb kisebbségi folyóiratának, a Magyar Kisebbségnek, amely 100 éve látott napvilágot – mondta el a Krónikának Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa. Kifejtette, a szatmári eseményen jelen volt Láng Gusztáv szatmárnémeti kötődésű irodalomtörténész is, Dsida-kutató, akinek nemrég jelent meg bővített monográfiája. Láng számtalan tanulmányt írt már a költőről, róla írta kandidátusi értekezését is, amelyet többször átírt, bővített.
A síremléken a költő által írt négy soros, Sírfelirat című vers olvasható: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.”
A budapesti rendezvényen az EMKE, az Írók Alapítványa, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvápolók Szövetsége közösen emlékezik meg a költőről.
„Négy évvel ezelőtt helyeztük el az emléktáblát Budapesten az Írók Alapítványával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen. Levéltári adatok alapján következtettem ki, hogy a zuglói, Ilka utcai ingatlan volt a ház, ahol a Dsidáék családja lakott az első világháború előtt: itt született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911-ben” – mondta el Muzsnay.
Arról is beszélt, az életrajzból lehet tudni, hogy 1914-ben, a háború kitörésekor bevonult az édesapa, aki katonatiszt volt, a család pedig Beregszászra ment, ahol a nagyapa állomásfőnök volt, itt vészelték át a háborút. 1918-ban jöttek haza Szatmárra, ahol a költő érettségizett.
Fotó: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
„A pesti emléktáblán Dsida öccsének, Csengeri Aladárnak a neve is olvasható, aki kitűnő színész volt, a kolozsvári színháznak is tagja. Ő Győrben halt meg” – mondta Muzsnay.
„A budapesti megemlékezésen Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja tart ünnepi beszédet, ő nagyon sokat segített, hogy az emléktáblát felállíthassuk” – mondta Muzsnay Árpád. A megemlékezésen köszöntőt mond Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, és közreműködik Havas Judit előadóművész.
„Arra szeretném felhívni a figyelmet: jó lenne, ha a kolozsvári magyar értelmiségiek is megemlékeznének Dsidáról, hiszen a kincses városban élt, alkotott, végső nyughelye a Házsongárdban található. Jó lenne, ha vinnének a sírjára egy szál virágot a születése évfordulóján” – mondta az EMKE főtanácsosa. Kolozsváron 2020. júniusában avatták fel Dsida Jenő emlékplakettjét annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. A plakett Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!