Készül a képregény. Szabó András kolozsvári képzőművész is csatlakozott a Fantomatika alkotóihoz
Fotó: Váczi Roland
Két fiatal alkotó, Szabó András és Simon Lehel Zoltán is csatlakozott Erdély első képregényhavilapja, az októberben útjára indult Fantomatika című lap alkotócsapatához, a lapnak napvilágot látott már a negyedik, januári száma – közölték a Fantomatika szerzői.
2018. január 17., 14:412018. január 17., 14:41
2018. január 17., 14:442018. január 17., 14:44
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás kézdivásárhelyi képzőművészek ígéretükhöz híven az első három szám után publikálási lehetőséget biztosítanak erdélyi és magyarországi alkotóknak. A negyedik számban két erdélyi alkotó mutatkozik be egy meseparódiával, a további számokban pedig bővíteni akarják az alkotók körét.
A januári számban olvasható Simon Lehel Zoltán novellája, amelyet Szabó András rajzolt meg. A lap első három számát egy sci-fi dráma töltötte ki, Bereg és Anzel története, valamint az általuk képviselt két világ, a középkori földi életmód és a fantomatikus világ közti eltérések, súrlódások generálta feszültség. Mint a közleményben olvasható, a Fantomatika mindenkié, együtt, bátran kell a jövőjét alakítani.
„Az erdélyi képregény, amennyiben létezése erőre kap, egy életérzést erősít meg, szubkulturális termék a javából, amellyel szívesen azonosulnak a 21. századi fiatalok és felnőttek szerte a világon, helyi volta pedig közösségkovácsoló, mert büszkeségre ad okot, és
– írták az alkotók.
A Fantomatikát nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is forgalmazzák. Az alkotókat megkereste a Galaktika, Magyarország legrangosabb, negyvenéves sci-fi lapja és a Szépirodalmi Figyelő havilap is képregényrészleteket közölt tőlük. A kiadó a Bethlen Gábor Alap meghívására eljutott a Magyarság Házába, az M1 és Duna Televízióba, írt róla az ELTE havilapja, és számtalan médiaszereplése volt. Részt vett a képregény fesztiválokon, könyvvásárokon, sok lapbemutatón és olvasótalálkozón, nagy érdeklődés kíséri az interneten, megrendelői vannak itthon és külföldön, egyik legtávolabbi olvasója Spanyolországban él.
A kiadó szerkesztősége mindössze három állandó tagot és néhány segítőt számlál, így nehézségekkel küszködik, de szándéka tovább folytatni a munkát, megoldani a feladatokat, terjeszkedni. További részletek a Fantomatika.com honlapon olvashatók.
Űrhajók a sejtelmesen susogó fenyvesek fölött, titokzatos, szkafanderes idegenek a 19. századi eszközökkel megművelt földeken, bénító üzemmódba állított sugárvetővel ártalmatlanított kutya a faluban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!