Scurtu Dávid (Csongor) és Kocsis Anna (Tünde) a nagyváradi Szigligeti Színház évadnyitó előadásában
Fotó: Szigligeti Színház
Túlzottan elfilozofálta Vörösmarty Csongor és Tündéjét Anca Bradu rendező, aki a nagyváradi Szigligeti Színház társulatával állította színpadra a szerelem kereséséről és megtalálásáról szóló darabot, így az előadás sok kívánnivalót hagyott maga után. A váradi társulat a hétvégi premierrel nyitotta évadát.
2021. október 04., 10:182021. október 04., 10:18
Ahogy a legrutinosabb háziasszony is hiába híres a nagyon komplikált, új receptek telibe találásáról, előfordulhat valami miatt, hogy épp a nevéhez fűződő rakott krumpli úgy odakozmál, mint még soha. A vendégeknek pedig meg kell elégedniük a szalonnás tojás feltéttel tálalt konzervlecsóval, merthogy… A magyarázkodásra már úgysem figyel senki. Hasonlóképpen jártunk mi, nézők is a nagyváradi Szigligeti Színház évadkezdő bemutatójával, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével.
A nagyváradi színház előszeretettel tér vissza a darabhoz, feltehetőleg, mert az előző előadás óta felcseperedett nemzedék is szívesen vesz némi költői útmutatást a szerelemkeresés fortélyaihoz. Kár, hogy az épp most elszerelmesedőknek saját ötleteikre kell hagyatkozniuk, mivel a rendező, Anca Bradu úgy elfilozofálta Csongor és Tünde sztoriját, hogy a készülő „finom falatnak” csak a sütőből áradó füstje jutott a vendégeknek.
Ez sajnos szó szerint igaz, mivel a legalább három évtizede divatba jött „színpadfüstölés” most is állandóan, minden funkció nélkül működött, a maszkban ülő nézők meg fulladozhattak a közéjük gomolygó füstben. De ha csak ennyi lett volna a baj, nem számítana, ám az egyébként nagyon egyszerű felépítésű darab meg nem értése már sokkal szánalmasabb.
Csongor a szerelmet keresi, a három vándornak viszont megvan a maga filozófiája, aminek életüket szentelik: a Kalmár (Kiss Csaba) a pénz, a Fejedelem (Dimény Levente) a hatalom, a Tudós (Szabó Eduárd) pedig a tudomány bűvöletében él. Mindhárman csalódnak ideáljukban, Csongor viszont megtalálja a szerelmet, épp a keresett, vágyott személyben. Íme, a szerelmes Vörösmarty önigazolása.
Ha a rendezőnő bevallotta, hogy a román fordítás előtt nem ismerte a darabot, akkor az immár középkorú, boldogságát megtalált Vörösmarty életcélját kimondó versét, a Gondolatok a könyvtárban címűt sem ismeri, holott abban már nem a szerelemben, hanem a közösségi cselekedetekben határozza meg „dolgát a világon”, amikor a költői kérdések sorát az utolsó „Mi dolgunk a világon?” kérdésre adott felelettel zárja, mondván: „küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért. / Előttünk egy nemzetnek sorsa áll, / Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből/ S a szellemharcok tiszta sugaránál / Olyan magasra tettük, mint lehet, / Mondhatjuk, térvén őseink porához: / Köszönjük, élet! áldomásidat, / Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
A két fiatal főszereplő, Scurtu Dávid és Kocsis Anna sem érezték kényelmesen magukat a szerepükben, illetve a szövegben szereplő kerttől nagyon eltérő, világítótoronyra emlékeztető építmény tövében, a kettős lejtőn, Maria Miu díszlet- és jelmeztervező munkájában. A Balga-Ilma segédpáros (Sebestyén Hunor és Gajai Ágnes) sem találtak kellőképpen magukra, túlzottan sok burleszk-jelenetet vittek a játékba.
A három ördögfióka (Trabalka Cecília, Tőtős Ádám és Szotyori József) abszolút főszereplőként hangoskodtak, a vígoperaszerű vége-hossza nincs dalbetétek (Ovidiu Iloc szerzeményei) pedig fölöslegesen húzták el a játékidőt, és lassították le a pergőnek amúgy sem mondható ritmust. Nem tudni, a továbbiakban hogy alakul az idei évad, de ez a furcsa, eltorzított, „modernizált” (?!) előadás nem sok jót ígér. Reménykedjünk, hátha végül kellemesen csalódunk.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)