Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet
Az érdekes irodalmi alkotások, vers és prózakötetek bemutatója mellett a könyvvásárokon kisebb számban, de mindig feltűnnek fontos tudományos munkák, monográfiák, szakkönyvek is. A 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik ilyen bemutatója Segyevy Dániel Térképművek Trianon árnyékában című kötetének ismertetése volt. A szerzővel Tőtős Áron történész beszélgetett.
2022. június 11., 13:322022. június 11., 13:32
2022. június 11., 15:492022. június 11., 15:49
Segyevy Dániel térképész, a történelemben és földrajzban egyaránt jártas kutató, aki jelenleg Lipcsében kutatva írja doktori dolgozatát. A fiatal szerző Térképművek Trianon árnyékában című kötetének ismertetése több volt, mint egy szokványos könyvbemutató: a részvevők egy érdekes, adatgazdag történelemórát, történelmi témájú előadást hallhattak.
Megtudtuk, hogy 1918-ban, amikor már egyértelművé vált, hogy a központi hatalmak elvesztették a világháborút, a nagy háborút, és az államok a békekonferenciára készültek, Teleki Pál felismerte, hogy milyen fontos lenne Magyarország számára tudatosan, időben, előrelátóan készülni a találkozóra.
Segyevy Dániel a bevezetőben elmondta, hogy mivel édesapja tengerész volt, korán elkezdte érdekelni a földrajz, a térképeket pedig a Balaton partján vakációzva szerette meg. Földrajz szakon végzett, de szakkollégium által történészoktatásban is részesült. Egy véletlen folytán kezdett el a könyv központi témáját képező térképpel foglalkozni. Amíg Segyevy Dániel nem kezdett el ezzel a térképpel foglalkozni, többnyire csak írtak róla, de hollétét senki nem ismerte. A szerző találta meg 2014-ben a hadtörténeti levéltárban.
A térkép pontmódszeres eljárással készült, ami egy nagyon aprólékos, pontos technika, hűen tükrözi a korabeli népszámlálási adatokat a térképen. A térképen pontok vannak, minden pontnak megfelel egy érték. A pontok méretének és színének változtatásával lehet az ábrázolást variálni, vizuálisan kifejezni a számadatokat.
A térkép egyébként soha nem jutott ki teljes egészében a békekonferenciára, hiszen a magyar küldöttség sem jutott ki, ám bizonyos információi eljuthattak a tárgyaló fejekhez. A szerző felemlegette a Teleki Pál féle úgynevezett „Vörös térképet” is, mely szintén a korszak alkotása, ám mely a Segyevy Dániel által tanulmányozott térképpel ellentétben nagy számban készült el, a nagyközönség számára is elérhető volt.
A „Vörös térkép” esetében ez például abban érhető tetten, hogy a magyar lakosságot ábrázolták hangsúlyos, feltűnő piros színnel, míg a román lakosságot halványlilával. A szerző hozzátette, hogy a korszakban ez általános volt: ha például egy román térképet vizsgálunk, ott a román lakosság lesz piros vagy más hangsúlyos színnel.
A beszélgetés végén az is kiderült, hogy a szakértő az elkövetkezőkben az ukrajnai háború térképeivel szeretne foglalkozni, hiszen még a 21. században is a különböző felek más-más szempontok alapján rajzolják meg.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!