Az egységes csapatjátéknak is köszönhető a debreceni színház Macskajáték című előadásának sikere
Fotó: debreceni Csokonai Színház
„Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna” – írta Örkény István Macskajáték című darabjáról. Az emberi kapcsolatok gubancait boncolgató darabot a debreceni Csokonai Színház társulata előadásában, Szabó K. István rendezésében láthatta a nagyváradi közönség a hét végén.
2020. január 20., 09:422020. január 20., 09:42
2020. január 20., 09:442020. január 20., 09:44
Nemcsak magyar, de világirodalmi szinten is kevesen ismerik olyan jól, mint Örkény István, legapróbb részleteiben a mindennapi életet, az emberi kapcsolatok összes gubancát, illetve adják vissza az élet szolgáltatta leckéket olyan tömören, de közérthetően, mint ő, saját kitalálású műfajában, a néhány mondatos egyperces novellákban, illetve két legismertebb, a nagyvilág színpadjain is játszott drámai alkotásában, a Tóték és a Macskajáték darabokban. A debreceni Csokonai Színház ez utóbbival örvendeztette meg a nagyváradi közönséget a hétvégén két előadás erejéig.
A szerzői utasítás szerint „ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. Ez teszi lehetővé, hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi, s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba, hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani.” Szabó K. István rendező, aki sok emlékezetes előadást vitt színre, amikor a nagyváradi színház művészeti vezetője volt, követte Örkény utasításait, ezúttal is tökéletes munkát végezett.
A rendező vezényletével ezt valósítják meg a debreceni művészek, a Horațiu Mihaiu díszlettervező otthonos mozgást biztosító színpadképének is köszönhetően. A külső történet, melynek megfogalmazásával indítja Örkény a darab kisregényváltozatát, egyszerű képletre épül: „mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Ez a darab lényege, az öregek valamit akarása egymástól.
Középpontban a két Szkalla lány áll, Orbánné (Ráckevei Anna) és nővére, Giza (Kubik Anna), akik egymás kiegészítő ellentétei, más szóval két egységből összeálló karakter.
Az Orbánné–Egérke (Majzik Edit) páros is ezt a kiegészítő egybefonódást bizonyítja, azt, hogy a gyengének hitt sokszor erősebb a mindig nagy hangon erőset felmutatónál. Az Orbánné lelki összeomlását okozó Viktor (Jámbor József) és Paula (Oláh Zsuzsa) nem a klasszikus értelemben vett intrikusok, csupán az emberi tulajdonságoknak egy kissé más szemszögből nézett vetületét képviselik, az önző, mások érzelmeit nemcsak figyelmen kívül hagyó, de az átverésig elmenő, jól ismert karaktereket.
Az eddig látott számos Macskajáték-változat alapján állítom, hogy a szerző által sugallt Viktor-figurát leghitelesebben Jámbor József formálta meg. A főszereplő kvintett mellett megjelenik az Orbánné bajaival csak felszínesen foglalkozó lánya és veje (Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr), illetve erősen idősödő fiát még mindig gyámolítandó gyerekként katonásan kezelő operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida (Miske László). Utóbbi három sem nevezhető intrikusnak, bár a lánya időnként nemcsak időt szakít anyjára, de arra is, hogy nagy-nénjének elpanaszolja az Orbánné lelki-szellemi állapotának gyengülését, Csermlényi Viktor édesanyja pedig a fiát óvja a szenvedélyes, indulatos Orbánnétól.
Örkény darabja maradandó sikerét a helytől és időtől független, az emberi jellemvonásokhoz kapcsolódó narratívájának köszönheti, illetve annak a más megoldáson töprengésnek, amit a didaktikusság kizárásával a nézőnek enged át szabadon a szerző. Feltálalja a lehetőséget, hogy hasonló alaphelyzetből kiindulva egészen másként oldódjék meg a konfliktus.
Miske László Jászai Mari-díjas színművész most a debreceni társulatnál játszik, korábban a nagyváradi színház színművésze volt. A Macskajáték hétvégi nagyváradi vendégjátékában az operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida szerepét játszotta.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
szóljon hozzá!