„Mindnyájan akarunk egymástól valamit” – Örkény Macskajátékát mutatta be Nagyváradon a debreceni Csokonai színház

Az egységes csapatjátéknak is köszönhető a debreceni színház Macskajáték című előadásának sikere •  Fotó: debreceni Csokonai Színház

Az egységes csapatjátéknak is köszönhető a debreceni színház Macskajáték című előadásának sikere

Fotó: debreceni Csokonai Színház

„Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna” – írta Örkény István Macskajáték című darabjáról. Az emberi kapcsolatok gubancait boncolgató darabot a debreceni Csokonai Színház társulata előadásában, Szabó K. István rendezésében láthatta a nagyváradi közönség a hét végén.

Molnár Judit

2020. január 20., 09:422020. január 20., 09:42

2020. január 20., 09:442020. január 20., 09:44

Nemcsak magyar, de világirodalmi szinten is kevesen ismerik olyan jól, mint Örkény István, legapróbb részleteiben a mindennapi életet, az emberi kapcsolatok összes gubancát, illetve adják vissza az élet szolgáltatta leckéket olyan tömören, de közérthetően, mint ő, saját kitalálású műfajában, a néhány mondatos egyperces novellákban, illetve két legismertebb, a nagyvilág színpadjain is játszott drámai alkotásában, a Tóték és a Macskajáték darabokban. A debreceni Csokonai Színház ez utóbbival örvendeztette meg a nagyváradi közönséget a hétvégén két előadás erejéig.

„Mindnyájan akarunk egymástól valamit”

A szerzői utasítás szerint „ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. Ez teszi lehetővé, hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi, s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba, hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani.” Szabó K. István rendező, aki sok emlékezetes előadást vitt színre, amikor a nagyváradi színház művészeti vezetője volt, követte Örkény utasításait, ezúttal is tökéletes munkát végezett.

A Macskajáték befelé forduló, zárt darab, melynek egyik jellemzője, hogy sikerét semmiképpen sem lehet egyik vagy másik színésznek, illetve kizárólag a rendezőnek tulajdonítani, hanem csak egységes csapatjátéknak.

A rendező vezényletével ezt valósítják meg a debreceni művészek, a Horațiu Mihaiu díszlettervező otthonos mozgást biztosító színpadképének is köszönhetően. A külső történet, melynek megfogalmazásával indítja Örkény a darab kisregényváltozatát, egyszerű képletre épül: „mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Ez a darab lényege, az öregek valamit akarása egymástól.

Emberi tulajdonságok más szemszögből

Középpontban a két Szkalla lány áll, Orbánné (Ráckevei Anna) és nővére, Giza (Kubik Anna), akik egymás kiegészítő ellentétei, más szóval két egységből összeálló karakter.

A történések során jellemvonásaik lassan összemosódnak, sőt megcserélődnek, világosan felmutatva a külső körülmények ellenére örök emberi esendőséget.

Az Orbánné–Egérke (Majzik Edit) páros is ezt a kiegészítő egybefonódást bizonyítja, azt, hogy a gyengének hitt sokszor erősebb a mindig nagy hangon erőset felmutatónál. Az Orbánné lelki összeomlását okozó Viktor (Jámbor József) és Paula (Oláh Zsuzsa) nem a klasszikus értelemben vett intrikusok, csupán az emberi tulajdonságoknak egy kissé más szemszögből nézett vetületét képviselik, az önző, mások érzelmeit nemcsak figyelmen kívül hagyó, de az átverésig elmenő, jól ismert karaktereket.

Az eddig látott számos Macskajáték-változat alapján állítom, hogy a szerző által sugallt Viktor-figurát leghitelesebben Jámbor József formálta meg. A főszereplő kvintett mellett megjelenik az Orbánné bajai­val csak felszínesen foglalkozó lánya és veje (Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr), illetve erősen idősödő fiát még mindig gyámolítandó gyerekként katonásan kezelő operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida (Miske László). Utóbbi három sem nevezhető intrikusnak, bár a lánya időnként nemcsak időt szakít anyjára, de arra is, hogy nagy-nénjének elpanaszolja az Orbánné lelki-szellemi állapotának gyengülését, Csermlényi Viktor édesanyja pedig a fiát óvja a szenvedélyes, indulatos Orbánnétól.

Örkény darabja maradandó sikerét a helytől és időtől független, az emberi jellemvonásokhoz kapcsolódó narratívájának köszönheti, illetve annak a más megoldáson töprengésnek, amit a didaktikusság kizárásával a nézőnek enged át szabadon a szerző. Feltálalja a lehetőséget, hogy hasonló alaphelyzetből kiindulva egészen másként oldódjék meg a konfliktus.

korábban írtuk

Hős lovagoktól egy nagyasszonyig – Miske László színész pályája
Hős lovagoktól egy nagyasszonyig – Miske László színész pályája

Miske László Jászai Mari-díjas színművész most a debreceni társulatnál játszik, korábban a nagyváradi színház színművésze volt. A Macskajáték hétvégi nagyváradi vendégjátékában az operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida szerepét játszotta.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron