Ritka és terjedelmes Engel Károly gyászjelentő-gyűjteménye, amelyből kiállítást rendeznek Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/ Facebook
Régi gyászjelentőket felsorakoztató tárlat nyílik kedden Kolozsváron Engel Károly irodalom- és művelődéstörténész hagyatékából. Engel Károly számos gyászjelentés hátára hosszabb-rövidebb megjegyzést fűzött az elhunyttal, illetve a temetési szertartással kapcsolatban.
2021. november 02., 10:242021. november 02., 10:24
Engel Károly irodalom- és művelődéstörténész hagyatékából nyílik gyászjelentő-kiállítás Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében. A „Megindítóan szép temetés volt” – Engel Károly gyászjelentő-gyűjteményének feljegyzései című tárlat megnyitóját a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközségnél, a Farkas utcai templomban tartják 17 órától. A tárlatot dr. Széman Emese Rózsa kurátor nyitja meg.
„Magán- és nyilvános életünknek, kultúránknak, a minket körülvevő világnak számos lenyomata van, ezeknek egy része írott formában akár évtizedekig, -századokig megmarad.
– olvasható az esemény beharangozójában. Az EMKE Szabédi László Emlékházában egyebek mellett megtalálható Engel (írói álnevén Köllő) Károly irodalom- és művelődéstörténész hagyatéka.
Engel Károly a Bihar megyei Kisszedresen született 1923-ban, Kolozsváron hunyt el 2002-ben. A nagyszámú dobozból egy teljes dobozt az egyedülálló gyászjelentő-gyűjtemény tesz ki, csaknem félezer tétellel.
– közlik a szervezők.
A kiállítás ezekre a feljegyzésekre fókuszál, melyek egyfelől megismertetnek az elhunytak személyiségével, ugyanakkor sok esetben társadalomrajznak is beillenek. Engel Károly tanulmányainak jelentős része a román-magyar művelődési kapcsolatokat tárja fel: többek közt felfedezte Csokonai Békaegérharcának román fordítóját, értékelte Jósika Miklós életművének román vonatkozásait, kimutatta Madách és Coșbuc eszmerokonságát, bemutatta az első bukaresti magyar lapot.
A megnyitót, illetve a kiállítást a hatályos járványügyi rendelkezéseknek megfelelően csak zöld-, azaz EU-s igazolvánnyal rendelkezők (teljesen beoltottak vagy a betegségen 15-180 napja átesett személyek) látogathatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!