Balázs Imre József irodalomtörténész, Jánosi Andrea grafikusművész, Kató Emőke színművész
Fotó: RMDSZ
Megerősítést jelent az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj – mondták el a Krónikának azok az alkotók, akiket a magyar kultúra napján tüntettek ki. Jánosi Andrea képzőművész, grafikus, Kató Emőke színművész és Balázs Imre József költő, irodalomtörténész is úgy értékelt: biztató lendületet ad nekik ez az elismerés.
2022. január 24., 20:032022. január 24., 20:03
Megerősítést, megtiszteltetést, biztató lendületet jelent az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj – mondták el a Krónika megkeresésére a frissen kitüntetett alkotók. Jánosi Andrea képzőművészt, grafikust, Kató Emőke színművészt és Balázs Imre József költőt, irodalomkritikust, szerkesztőt, irodalomtörténészt a magyar kultúra napja alkalmából tüntette ki a hét végén az RMDSZ. A szövetség immár tizedik alkalommal osztotta ki a rangos elismerést, a díjakat a járványhelyzetre való tekintettel a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten adják át.
„Óriási meglepetés volt ez a díj, valami olyan elemi, lúdbőrös izgalmat váltott ki bennem a hír, amihez hasonlót leginkább kisgyerekkoromban éreztem, amikor még amolyan »igazi csodák« történnek az emberrel. Később versenyzünk, pályázunk, benevezünk, kiállítunk, egyszóval teszünk azért, hogy abból elismerés, esetleg díj legyen, de azt hiszem,
– mondta megkeresésünkre Jánosi Andrea.
Hozzátette, bármennyire is töri a fejét, hogy melyik munkájával érdemelte ki az elismerést, kénytelen belátni, hogy nincs sem egy, sem kettő, hanem az összes eddigi.
„Ennek közvetlen következménye egy nagyon jó időutazás, ilyenkor gondolatban egybesereglik minden fontos pillanat, kiállításmegnyitó, nyomdai ív és könyvbemutató, és minden olyan ember, aki ezeknek a sikerdaraboknak szerves részét képezi: szerző, szerkesztő, filmrendező, megrendelő, és nem utolsósorban a család” – fogalmazott Jánosi Andrea. Mint mondta, számára
„Belevágni olyasmibe, aminek nem tudom a végét, sem pontos formáját, sem időtartamát, sem oldalszámát, ami olykor nagyon nehéz lesz, de azt is tudom, hogy nem vagyok benne egyedül. Ezt a sok bizonytalanságot talán érdemes továbbra is ismert terepen, vagyis itthon felvállalni” – mondta a grafikusművész. Jánosi Andrea művészi tevékenysége nemcsak könyvek illusztrálásában érhető tetten, hanem a Napsugár rajzaiban, a reklámgrafika, a könyvborító-tervezés és az oktatás terén is.
Kató Emőke, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze úgy fogalmazott, hogy a „kortárs” szó nagyon izgatta már kicsi korától, megfoghatatlannak tűnt, és ennek a szónak a lényegét szerette volna mindig is „tetten érni, megragadni” – ezzel a díjjal ezt most sikerült valamiképpen. „Nagyon örülök annak is, hogy ez »kortárs« díj, és annak is, hogy erdélyi díj. Az erdélyiség sokat jelent számomra” – mondta el Kató Emőke. Hozzátette, a 2020-ban kapott UNITER-díjnak (a Román Színházi Szövetség elismerése) a birtokosa lenni teljesen más, mint erdélyi magyar díjat kapni.
– fogalmazott a színművész. Amint a Visky András által közölt laudációban szerepel, Kató Emőke mögött lenyűgöző szerepek vannak, a kolozsvári társulat legjelentősebb előadásaiban játszott, Ljubljanától, Avignon át Torinóig. Sokféle hangon tud megszólalni, és sokféle tapasztalatot tud közvetíteni az a színészi test és az az emberi lélek, amivel bír.
Balázs Imre József megkeresésünkre úgy fogalmazott, hálás a jó társaságért, amelybe meghívja ez a díj.
– értékelt a költő, irodalomtörténész.
Arról is beszélt, 2021 összegzős év volt számára, a Madárábécé című könyvvel kezdődött el az év első napjaiban, és az Egyformázni, különbözni című új kötete tördelt változatának olvasásával zárult – mindkettőnél úgy alakult, hogy gyermekvers és felnőttvers határai elmosódtak, Kelemen Kinga és Márton Éva képei ebben sokat segítettek. „Év végén jelent meg, tízévnyi kutatás nyomán, a szürrealizmus magyar irodalmi jelenlétéről szóló könyvem, egy ekkora munka lezárása visszatekintéssel jár, a most érkezett díj egyfajta jelzés is, hogy itt az ideje továbblépni, újabb ciklust nyitni” – mondta Balázs Imre József. Amint az őt laudáló szöveg megemlíti, nevéhez tizenegy verseskötet, tizenegy kötetnyi értekező próza, öt kritikai-szerkesztői munkához kapcsolódó és hat olyan kötet fűződik, amely az irodalomtörténészi munkát reprezentálja.
Háromszék kultúrájáért díj: Vetró András és a nemrég elhunyt Deák Gyula
Idén rendhagyó módon két Háromszék kultúrájáért díjat adtak át Sepsiszentgyörgyön a magyar kultúra napján. Az egyik díjazott a közelmúltban elhunyt Deák Gyula Levente, a másik pedig Vetró András szobrászművész. „Egyik díjazottunk nem lehet már közöttünk, de szellemi hagyatéka, intézményvezetői tanítása itt marad velünk, mutatja az utat. Deák Gyula Levente, a Háromszék táncegyüttes nemrég elhunyt vezetőjének életpályája a tanúságtétel arra, hogy a kitartó építkezés, a művészi meg nem alkuvása tehetségek felkarolása és a keretek megteremtése együttesen hozhatta létre azt a csodát, amit ma Háromszék Táncegyüttesnek nevezünk” – fogalmazott az átadón Tamás Sándor megyei tanácselnök. A díjat minden évben a Kovászna megyei kulturális intézmények által benyújtott javaslatok alapján ítélik oda: a másik díjazott a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész, tanár, aki a kulturális identitás megerősítéséért és a vizuális műveltség megalapozásáért végzett több évtizedes munkájáért vehette át a kitüntetést. Az 1948-ban született Vetró András pályája kezdetétől érdeklődéssel fordult a történelmi és kultúrtörténeti témák felé, körplasztikái és domborművei fában, kőben, patinázott gipszben és fémben készülnek. Erdély-szerte számos emlékplakettet és köztéren fölállított mellszobrot és domborművet készített. Tamás Sándor szerint Vetró „nem a szó hagyományos értelmében intézményvezető, mégis önmagában egy intézmény is, fontos szerepet tölt be a kézdivásárhelyi művészeti oktatásban, a város életében és a művészeti életben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!